Osztrák Zöld Párt
| Osztrák Zöld Párt | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Leonore Gewessler |
| Alapítva | 1991 |
| Ideológia | Zöldpolitika Környezetvédelem Patriotizmus Feminizmus Progresszivizmus Szociálliberalizmus Európa-pártiság |
| Politikai elhelyezkedés | Centrista |
| Parlamenti jelenlét | Nemzeti Tanács: 16 / 183 Szövetségi Tanács:6 / 60 Tartományi parlamentek: 41 / 440 Európai Parlament (osztrák mandátumok):2 / 19 |
| Európai párt | Európai Zöld Párt |
| EP-frakció | Zöldek/Európai Szabad Szövetség |
| Hivatalos színei | Zöld |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Zöld Párt témájú médiaállományokat. | |
Az Osztrák Zöld Párt (németül Die Grünen) egy ausztriai természetvédő párt.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Osztrák Zöld Pártot 1991-ben alapították zöld aktivisták, akik környezetvédelemmel és „zöld politikával” foglalkoztak.
Országos szóvivők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Választások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elnökválasztások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A 2016-os ausztriai elnökválasztáson Alexander Van der Bellent indították, aki az első fordulóban 21,30 százalékot kapott, a második fordulóban pedig 50,35 százalékot, ezzel ő lett az első olyan elnöke Ausztriának, aki az Osztrák Zöld Párt tagja, és így a Zöld Párt történelmet írt.[1] A 2016-os júniusi osztrák Alkotmánybíróságon Heinz-Christian Strache és Norbert Hofer panaszkodott, hogy szabálytalanság történt a második fordulós választáson, és emiatt fordultak az osztrák Alkotmánybírósághoz. Az osztrák Alkotmánybíróság Heinz-Christian Strache-nek és Norbert Hofernek adott igazat, és megsemmisítették a második fordulós választást, és új időpontot fognak adni, ami október 2-án fog megismétlődni Ausztriában.[2]
Szövetségi parlamenti választások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Szavazatok | % | Mandátumok | Státusz |
|---|---|---|---|---|
| 1983 | 159 616 | 3,4 | 0 / 183 |
Nem jutott be a törvényhozásba |
| 1986 | 234 028 | 4,8 | 8 / 183 |
Ellenzék |
| 1990 | 225 084 | 4,8 | 10 / 183 |
Ellenzék |
| 1994 | 338 538 | 7,3 | 13 / 183 |
Ellenzék |
| 1995 | 233 208 | 4,8 | 9 / 183 |
Ellenzék |
| 1999 | 342 260 | 7,4 | 14 / 183 |
Ellenzék |
| 2002 | 464 980 | 9,5 | 17 / 183 |
Ellenzék |
| 2006 | 520 130 | 11,1 | 21 / 183 |
Ellenzék |
| 2008 | 509 936 | 10,4 | 20 / 183 |
Ellenzék |
| 2013 | 582 657 | 12,4 | 24 / 183 |
Ellenzék |
| 2017 | 192 638 | 3,8 | 0 / 183 |
Kiesett a törvényhozásból |
| 2019 | 664 055 | 13,9 | 26 / 183 |
Kormánypárt, koalíció az ÖVP-vel |
| 2024 | 402 107 | 8,2 | 16 / 183 |
Ellenzék |
Tartományi parlamenti választások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Tartomány | Év | Szavazatok | % | Mandátumok | Státusz |
|---|---|---|---|---|---|
| Alsó-Ausztria | 2023 | 68 207 | 6,4 | 4 / 56 |
Ellenzék |
| Bécs | 2025 | 98 995 | 14,5 | 15 / 100 |
Ellenzék |
| Burgenland | 2025 | 11 062 | 5,7 | 2 / 36 |
Kormánypárt, koalíció az SPÖ-vel |
| Felső-Ausztria | 2021 | 99 496 | 12,3 | 7 / 36 |
Ellenzék |
| Karintia | 2023 | 11 676 | 3,9 | 0 / 36 |
Parlamenten kívüli |
| Salzburg | 2023 | 22 074 | 8,2 | 3 / 36 |
Ellenzék |
| Stájerország | 2024 | 40 870 | 6,2 | 3 / 48 |
Ellenzék |
| Tirol | 2022 | 31 598 | 9,2 | 3 / 36 |
Ellenzék |
| Vorarlberg | 2024 | 22 926 | 12,4 | 4 / 36 |
Ellenzék |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A nagykoalíció végül lenyomta az FPÖ-t". Alfahír. 2016. május 23. Hozzáférés: 2016. május 28..
- ↑ Alfahir.hu http://alfahir.hu/oktober_2_an_tarthatjak_a_megismetelt_masodik_fordulot
