Harmadikutasság
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A harmadikutasság[1] vagy harmadik út a politikában olyan nézet, mely nem a jobb- és baloldali politikához viszonyítja magát, hanem egy új, „harmadik” nézetet képvisel. A harmadik utas pártok elvetik a bal-jobb dimenzió mentén történő önmeghatározást, és az egyéb, többdimenziós megközelítésekbe sem illeszthetők be. Mindannyiukra jellemző közös tulajdonságuk nincsen.[2]
A fogalom nem összetévesztendő a harmadik állásponttal (angolul third position) amely a gazdasági értelemben vett harmadik utat jelöli. Ennek részei például az ökologista, a protekcionista és korporativista rendszerek mely az amerikai kapitalizmus és a szovjet kommunizmus között egy harmadik pozíciót, egy alternatívát képvisel.
Történelem[szerkesztés]
A fogalom feltehetően az 1880-as évek után keletkezett, amikor XIII. Leó pápa a szocializmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat szorgalmazta a Rerum Novarum című enciklikájában.
A hidegháború idején a szovjet szocializmus és az amerikai kapitalizmus közötti "harmadik út" szükségességének hirdetéséről volt szó. Franciaországban de Gaulle politikai irányzatát, a gaullizmust úgy mutatták be, mint egy harmadik utat a két nagyhatalom modellje között.[3][4][5]
A kifejezést nagyon különböző politikai családok használták: Moammer Kadhafi líbiai vezető is harmadik útként mutatta be a saját doktrínáját, a harmadik egyetemes elméletet . Ez hasonló volt a titoizmus Jugoszláviában használt rendszeréhez, az 1960-as, '70-es és '80-as évekbeli jugoszláv harmadik úthoz, amelyet Edvard Kardelj fejlesztett ki.[6][7]
Az olasz kommunista vezető, Enrico Berlinguer az 1970-es években szintén egy „harmadik utat” javasolt, amely a szociáldemokrácia és a szovjet szocializmus baloldali alternatívájaként szolgált.[8]
Újabban a fogalmat a szélsőjobboldali, nacionalista, forradalmi nacionalista mozgalmak is használják.
Magyarország[szerkesztés]
Magyarországon a fogalom a 30-as években jelent meg, egyes népi írók szóhasználatában.
Az 1990-es országgyűlési választás után tisztán harmadik utas pártok (MDF, FKGP és KDNP) alakítottak kormányt. A KDNP csak az ezredforduló környékén bekövetkezett szakadásáig őrizte meg ezt a vonását, a zűrzavaros időszakot lezáró bírósági ítélet után már a FIDESZ szövetségeseként tevékenykedett tovább. Az említetteken kívül a MIÉP és az LMP tűntek fel még számottevő erőkként. Jelentős politikusai ennek az irányzatnak Antall József, Torgyán József és Schiffer András.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Írásmódjához l. AkH.12 127.: harmadik út, harmadik utas, de harmadikutasság.
- ↑ Bastow, Steve. Third Way Discourse. Edinburgh University Press, 2. o. (2003). ISBN 9780748615612 „However, what is often missed in many of these discussions is an awareness of the variety of ideologies of the third way that span the twentieth century and traverse the spectrum from left to right.”
- ↑ Le gaullisme, une troisième voie sur tous les domaines – Gaulhore (franciául)
- ↑ De Gaulle : la participation, une timide troisième voie, 2020. július 16. (franciául)
- ↑ Le gaullisme social : le rendez-vous manqué de la droite française ?, 2021. január 15. (franciául)
- ↑ Revolutionary Committees Movement. [2023. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
- ↑ Libijska džamahirija između prošlosti i sadašnjosti - 1. Dio (horvát nyelven). H-Alter - Udruga za medijsku kulturu , 2009 [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- ↑ Enrico Berlinguer, la volonté de rénover le communisme (francia nyelven). L'Humanité, 2014. június 12. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
