Traismauer

Traismauer
A Római- (vagy Bécsi-) kapu
Traismauer címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Sankt Pölten-Land járás
Irányítószám	3133
Körzethívószám	02783, 02276
Forgalmi rendszám	PL
Népesség
Teljes népesség	6224 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	197 m
Terület	43,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 20′ 00″, k. h. 15° 43′ 59″48.333333333333, 15.733055555556
Traismauer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Traismauer témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Traismauer osztrák város Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 6517 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Traismauer a Sankt Pölten-i járásban

A traismaueri kastély

A Szt. Rupert-plébániatemplom

A Szt. Márton-plébániatemplom

Traismauer a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Traisen folyó mentén. Területének északi részén átfolyik a Duna. Legmagasabb pontja a Reutbühel (350 m). Területének 27,7%-a erdő, 6,2% szőlő, 45,6% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 9 települést egyesít: Frauendorf (177 fő 2024-ben), Gemeinlebarn (726), Hilpersdorf (177), Oberndorf am Gebirge (272), St. Georgen an der Traisen (49), Stollhofen (1075), Traismauer (2935), Wagram ob der Traisen (733) és Waldlesberg (373).

A környező önkormányzatok: északra Gedersdorf, északkeletre Grafenwörth, keletre Zwentendorf an der Donau, délkeletre Sitzenberg-Reidling, délre Herzogenburg, nyugatra Nußdorf ob der Traisen, északnyugatra Krems an der Donau.

Története

Traismauer mai városközpontja egy római lovassági tábor, az Augustiana erőd fölött emelkedik, ahol az Ala I Augusta Thracum lovasszázad állomásozott. Az erőd a dunai limes egyik fontos támaszpontja volt; legrégebbi maradványai az i. u. 1. század második feléből származnak. A Bécsi- vagy Római-kapu és a Reck- vagy Éhségtorony a 3. század végén/ 4. század elején épültek eredetileg. A település folytonossága a népvándorlás korában is megmaradt. 802 körül az avarok elleni csatában elesett Cadaloc őrgrófot valószínűleg az egykori római parancsnoki épület padlójába temették. Sírja ma a plébániatemplom altemplomában található.

A Karoling korban Traismauer az Enns és a Bécsi-erdő közötti grófság központja volt, Szt. Mártonnak szentelt temploma a salzburgi érsekség keleti birtokainak egyházi központját képezte. Írott forrásokban 799-ben említik először Tresma néven. 830 körül itt keresztelték meg Pribina morva fejedelmet. 1198-ban templomával és birtokaival együtt a salzburgi székesegyházi káptalanhoz került. 1458-ban III. Frigyes császár mezővárosi jogokat adományozott a településnek; 1517-ben pedig Leonhard érsektől címert kaptak. 1483-ban Mátyás magyar király elfoglalta Traismauert, amelynek ezt követően megerősítették a falait, így Bécs 1529-es és 1683-as török ostromakor vissza tudta verni a portyázók támadásait. A harmincéves háború így is nagy terheket rótt a mezővárosra, katonákat kellett ellátnia, szállásolnia és az 1645/46-as pestisjárványban több mint százan haltak meg.

Az egyházi birtokok szekularizációját követően Traismauer 1803-ban állami tulajdonba került. A 19. században fejlődött az ipara, acél- és textilüzemek létesültek, amit a 20. században az elektromos ipar, valamint a fémporok és fémpigmentek gyártása (Benda-Lutz Werke) egészített ki. A 19. században még jelentős szerepet játszott a mezőgazdaság és a szőlőtermesztés, de a 20. század folyamán jelentősen csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.

Traismauert 1958-ban emelték városi rangra.

Lakosság

A traismaueri önkormányzat területén 2024 januárjában 6517 fő élt. Lakosságszáma 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 87,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 5,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,6% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,8% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 79,1%-a római katolikusnak, 1,8% evangélikusnak, 0,6% ortodoxnak, 7,8% mohamedánnak, 9,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 19 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (89,4%) mellett a törökök alkották 6,5%-kal.

A népesség változása:

2016	6 059
2018	6 224

Látnivalók

• a Római- (vagy Bécsi-) kapu
• a traismaueri kastély
• az Éhség-torony (Hungerturm) és benne a várostörténeti múzeum
• a Szt. Rupert-plébániatemplom
• a stollhofeni Szt. Márton-plébániatemplom

Híres traismaueriek

• Franz Josef Aumann (1728–1797), zeneszerző
• Theodor Berger (1905–1992), zeneszerző

Testvértelepülések

• Ajtosz (Bulgária)

Források

• A település honlapja
• Traismauer Statistik Austria
• Traismauer Gedächtnis des Landes

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Traismauer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.