Ugrás a tartalomhoz

Statzendorf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Statzendorf
A Szt. Márk-plébániatemplom
A Szt. Márk-plébániatemplom
Statzendorf címere
Statzendorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásSankt Pölten-Land járás
Irányítószám3125
Körzethívószám02786
Forgalmi rendszámPL
Népesség
Teljes népesség1362 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság295 m
Terület12,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 29″, k. h. 15° 38′ 27″48.308056°N 15.640833°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 29″, k. h. 15° 38′ 27″48.308056°N 15.640833°E
Térkép
Statzendorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Statzendorf témájú médiaállományokat.

Statzendorf osztrák község Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 1420 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Statzendorf a Sankt Pölten-i járásban
A Szt. Pongrác-templom

Statzendorf a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Dunkelsteinerwald dombság keleti részén, a Fladnitzbach patak mentén. Legmagasabb pontja a Forerberg (432 m). Területének 13,2%-a erdő, 73,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Absdorf (536 lakos 2024-ben), Kuffern (340), Rottersdorf (204), Statzendorf (297) és Weidling (43).

A környező önkormányzatok: északra Paudorf, északkeletre Nußdorf ob der Traisen, keletre Inzersdorf-Getzersdorf, délkeletre Herzogenburg, délnyugatra Obritzberg-Rust, nyugatra Wölbling.

Története

[szerkesztés]

Statzendorf területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is lakott volt. Feltártak egy hallstatti és egy kelta temetőt, utóbbiban találtak egy kelta bronzsitulát ("vödröt"), amely ma a Bécsi Természetrajzi Múzeumban látható.

Statzendorf a középkorban hercegi birtok volt, amely a 16. század végén Bernhard Jörgerhez került, aki 1592-ben testvérének, Helmhard Jörger zu Walpersdorfnak adta át. Egyházi felügyeletét a herzogenburgi apátság látta el, önálló egyházközséget 1784-ben, II. József egyházrendeletét követően kapott. 1836-ban a walpersdorfi uradalom alá került. Az 1848-as forradalmat követően megszűnt a feudális birtokrendszer és 1850-ben megalakult Statzendorf községi önkormányzata.

Lakosság

[szerkesztés]

A statzendorfi önkormányzat területén 2024 januárjában 1420 fő élt. Lakosságszáma 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 91,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 2,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,3% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 2% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 85,3%-a római katolikusnak, 1,7% evangélikusnak, 0,2% ortodoxnak, 6,5% mohamedánnak, 5,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (93,7%) mellett a törökök (3%) és a szerbek (1%) alkották.

A népesség változása:

2016
1 372
2018
1 362

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. Márk-plébániatemplom
  • a kufferni Szt. Pongrác-templom
  • a rottersdorfi Szt. Mátyás-templom

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Statzendorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.