Hofstetten-Grünau

Hofstetten-Grünau
Hofstetten-Grünau címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Sankt Pölten-Land járás
Irányítószám	3202
Körzethívószám	02723
Forgalmi rendszám	PL
Népesség
Teljes népesség	2693 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	317 m
Terület	35,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 05′, k. h. 15° 30′48.083333333333, 15.5
Hofstetten-Grünau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hofstetten-Grünau témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Hofstetten-Grünau osztrák mezőváros Alsó-Ausztria St. Pölten-i járásában. 2024 januárjában 2712 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Hofstetten-Grünau a Sankt Pölten-i járásban

A Szt. György-plébániatemplom

Hofstetten-Grünau a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Türnitzi-Alpokban, a Pielach folyó mentén. Legmagasabb pontja a Plambachecker Höhe (623 m). Területének 29%-a erdő, 63,5% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Aigelsbach (126 lakos 2024-ben), Grünau (318), Grünsbach (356), Hofstetten (1177), Kammerhof (231), Mainburg (345), Plambach (72) és Plambacheck (87).

A környező önkormányzatok: északra Weinburg, keletre Wilhelmsburg, délkeletre Eschenau, délre Rabenstein an der Pielach, nyugatra Kilb, északnyugatra Bischofstetten.

Története

Hofstettent először a göttweigi apátság egyik, 1072-1091 között írt oklevelében említik. Grünau templomát valószínűleg a 12. század elején alapította Hochfreie von Hofstetten. Egyházközségéhez tartozott a szomszédos Rabenstein is, amelyet 1283 körül leválasztottak róla. A Hofstetten nemzetség utolsó tagja, Chunrat 1184 körül halt meg. Ezután a település a mainburgi uradalomhoz tartozott, egészen 1591-ig. Bécs 1529-es ostromakor a törökök feldúlták a Pielach völgyét. A protestáns vallás Maximilian von Mamming mainburgi várúr idején terjedt el; ő 1580 körül egy Jakob Egger nevű lutheránus prédikátort hozott Hofstettenbe.

1590-ben már mezővárosként hivatkoztak Hofstettenre; ekkor Wolkhard von Auersperg volt a mainburgi uradalom birtokosa. 1596-97-ben a felkelő parasztok, 1683-ban a Bécset ostromló törökök dúlták fel a vidéket. 1809-ben Napóleon katonái szállták meg a várost. I. Ferenc József idején egyesítették Grünaut és Hofstettent, és a település az előző nevét kapta. 1896-98-ban megépült a mariazelli vasút. A második világháború utolsó napjaiban a front a Traisen és a Pielach folyók között húzódott. A front végül Grünau területén állt meg, és a szovjetek Wilhelmsburg felől vonultak be a városba.

Az önkormányzat neve 1996-ban Hofstetten-Grünaura változott.

Lakosság

A hofstetten-grünaui önkormányzat területén 2024 januárjában 2712 fő élt. Lakosságszáma 1934 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2022-ben az ittlakók 95,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 1,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,4% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,5%-a római katolikusnak, 0,9% evangélikusnak, 0,1% ortodoxnak, 0,9% mohamedánnak, 4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (97,7%) mellett a törökök alkották 11 fővel (0,4%).

A népesség változása:

2016	2 597
2018	2 693

Látnivalók

• a Szt. György-plébániatemplom

Források

• A település honlapja
• Hofstetten-Grünau Gedächtnis des Landes
• Hofstetten-Grünau Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hofstetten-Grünau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.