Pogányszentpéter
| Pogányszentpéter | |||
| A község északi határa (1962) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Csurgói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Flinger Tamás (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8728 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 470 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,15 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Zalai-dombság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Pogányszentpéter weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogányszentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Pogányszentpéter község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye nyugati szélén helyezkedik el, északnyugati szomszédja, a 10 kilométerre fekvő Nagykanizsa már Zala vármegye része. Mindössze két további települési szomszédja van: kelet-délkelet felől Iharosberény, délnyugat felől pedig Liszó. Északkelet felől a legközelebbi település Sand, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Csak közúton közelíthető meg, Nagykanizsa vagy Iharosberény érintésével, a 61-es főúton, mely a központján is keresztülhalad.
Története
[szerkesztés]Az első okleveles említése 1381-ben volt, akkor a pálosok Szent Péterről elnevezett kolostorát említették. 1390-ben Stregenchy Zentpeter, 1412-ben Nemetzenthpeter (Németszentpéter) néven említették. 1554-ben a falu elpusztult és csak a 18. század 20-as éveiben népesedett be újra. A község lakói vagy a mezőgazdaságból élnek vagy Kanizsára járnak be dolgozni. A 90-es években a termelőszövetkezet megszűnt, egyéni gazdálkodás folyik. Nagyobb földterülettel egy sertéstenyésztő Kft. rendelkezik. Megalakult az erdőbirtokosság. A szép közösségi házban van a házasságkötő terem, a könyvtár, a posta és az orvosi rendelő. A közművelődési egyesület tagjainak elsődleges célja a hagyományőrzés. A természeti környezet igen szép. A táj dimbes-dombos, sok az erdő és mintegy 10-14 halastó teszi változatossá a vidéket.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Zakócs László (független)[4]
- 1994–1998: Zakócs László (MSZP)[5]
- 1998–2002: Gács László (független)[6]
- 2002–2006: Gács László (független)[7]
- 2006–2010: Didicsné Kardos Györgyi Ilona (független)[8]
- 2010–2014: Didicsné Kardos Györgyi Ilona (független)[9]
- 2014–2019: Kardos Györgyi Ilona (független)[10]
- 2019–2024: Flinger Tamás (független)[11]
- 2024– : Flinger Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 493 | 478 | 477 | 463 | 499 | 461 | 475 | 470 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 19,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,6%, református 0,2%, evangélikus 11,5%, felekezet nélküli 5,5% (18% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 13,2% cigánynak, 1,6% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% görögnek, 0,2% horvátnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,7% volt római katolikus, 9,8% evangélikus, 0,2% református, 0,2% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Patkó Bandi betyár: Tóth Mihály felsősegesdi kanász, juhász, híres faragópásztor szerint az ő nagyapja volt Tóth János, azaz Patkó Bandi, akinek Pogányszentpéteren lakott a felesége, tehát gyakran megfordult erre fele. Tóth Mihály úgy tudja, hogy betyárőse egyszer négy társával lement a Dráván túlra disznót szerezni. Báró Raszinyaitól loptak 600 disznót, hároméves ártányokat. Egészen a Dráváig elhozták. Itt lőtték meg, és sebesen hozták Pogányszentpéterre, ahol eltemették, mint aki pokolvarban halt meg. A sírja a pogányszentpéteri ótemetőben van. A kaputól jobbra, az első sír egy fenyőfával.[forrás?] Erről a helyiek nem tudnak, és az a valószínű, hogy a betyárt Bábonyban temették el.
- Pálos emlékhely[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
- ↑ Pogányszentpéter Helységnévtár
- ↑ Pogányszentpéter Helységnévtár
- ↑ Élénkítenék a vendégjárást. Kapos.hu, 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
