Pogányszentpéter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pogányszentpéter
Pogányszentpéter címere
Pogányszentpéter címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Csurgói
Jogállás község
Polgármester Kardos Györgyi Ilona (független)[1]
Irányítószám 8728
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 477 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 37,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,15 km²
Földrajzi nagytáj Nyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtáj Zalai-dombság[3]
Földrajzi kistáj Zalaapáti-hát[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pogányszentpéter (Magyarország)
Pogányszentpéter
Pogányszentpéter
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 23′ 02″, k. h. 17° 03′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 02″, k. h. 17° 03′ 47″
Pogányszentpéter (Somogy megye)
Pogányszentpéter
Pogányszentpéter
Pozíció Somogy megye térképén
Pogányszentpéter weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogányszentpéter témájú médiaállományokat.

Pogányszentpéter község Somogy megyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykanizsától 10 km-re délkeletre van. A zalai megyehatárnál lévő települést keresztezi a 61-es főút.

Története[szerkesztés]

Az első okleveles említése 1381-ben volt, akkor a pálosok Szent Péterről elnevezett kolostort említettek. 1390-ben Stregenchy Zentpeter, 1412-ben Nemetzenthpeter (Németszentpéter) néven említették. 1554-ben a falu elpusztult és csak a 18. század 20-as éveiben népesedett be újra. A község lakói vagy a mezőgazdaságból élnek vagy Kanizsára járnak be dolgozni. A 90-es években a termelőszövetkezet megszűnt, egyéni gazdálkodás folyik. Nagyobb földterülettel egy sertéstenyésztő Kft. rendelkezik. Megalakult az erdőbirtokosság. A szép közösségi házban van a házasságkötő terem, a könyvtár, a posta és az orvosi rendelő. A közművelődési egyesület tagjainak elsődleges célja a hagyományőrzés. A természeti környezet igen szép. A táj dimbes-dombos, sok az erdő és mintegy 10-14 halastó teszi változatossá a vidéket.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Patkó Bandi betyár: Tóth Mihály felsősegesdi kanász, juhász, híres faragópásztor szerint az ő nagyapja volt Tóth János, azaz Patkó Bandi, akinek Pogányszentpéteren lakott a felesége, tehát gyakran megfordult erre fele. Tóth Mihály úgy tudja, hogy betyárőse egyszer négy társával lement a Dráván túlra disznót szerezni. Báró Raszinyaitól loptak 600 disznót, hároméves ártányokat. Egészen a Dráváig elhozták. Itt lőtték meg, és sebesen hozták Pogányszentpéterre, ahol eltemették, mint aki pokolvarrban halt meg. A sírja a pogányszentpéteri ótemetőben van. A kaputól jobbra, az első sír egy fenyőfával.[forrás?] Erről a helyiek nem tudnak, és az a valószínű, hogy a betyárt Bábonyban temették el.
  • Pálos emlékhely[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pogányszentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Élénkítenék a vendégjárást. Kapos.hu, 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]