Drávagárdony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Drávagárdony
Drávagárdony címere
Drávagárdony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállás község
Polgármester Berta Sándor
Irányítószám 7977
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 156 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség26,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávagárdony (Magyarország)
Drávagárdony
Drávagárdony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 56′ 39″, k. h. 17° 36′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 39″, k. h. 17° 36′ 17″
Drávagárdony (Somogy megye)
Drávagárdony
Drávagárdony
Pozíció Somogy megye térképén
Drávagárdony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávagárdony témájú médiaállományokat.

Drávagárdony (horvátul Gardonja[2]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barcstól délkeletre, a Dráva mellett, Potony és Drávatamási közt fekvő település.

Keresztülszeli a községet az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut. Érdekesség, hogy a térségben amúgy jobbára a Dráva töltésén vezető útvonal itt több kilométeren keresztül eltávolodik a folyótól, északi irányba.[3]

Története[szerkesztés]

Drávagárdony nevét 1483-1490 között említette először oklevél Gardon néven, birtokosa ekkor a Pok nemzetségből származó Meggyesaljai Mórocz család volt.

1483-ban Meggyesaljai Mórocz László itteni birtokait Korotnai Jánosnak engedte át. 1490-ben a Meggyesaljai család birtoka.

Az 1550-1599 évi adólajstromok szerint a pécsi püspökség birtoka volt.

Az 1554 évi török kincstári adólajstromban csak 8 házzal volt említve, de 1565-1566-os fejadólajstromban 17, az 1571 éviben pedig már 36 házzal volt felváve. A pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint ekkor a Zrínyi család birtoka volt. 1692-ben Babócsay István birtoka volt. Az 1715-ös összeíráskor 5 háztartását írták össze.

1726-1733 között Bakó Farkas, 1757-ben László és Ádám, 1767-ben csak Ádám, 1776-ban pedig Bakó Mihály volt a földesura. A Bakó család itteni birtokai házasság révén kerültek Thassy Károly birtokába. A 20. század elején Thassy Elemér volt itt a nagyobb birtokos.

A helybeli temetőben a török hódoltság alatt egy halom emelkedett, mely a Pécs és Verőcze közötti vonalon felállított őrállomások egyike volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 381 lakosából 370 magyar, 3 német, 7 horvát volt. Ebből 67 római katolikus, 312 református, 2 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 17,1% cigánynak, 0,7% szerbnek mondta magát (21,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 18,6%, felekezet nélküli 15% (28,6% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  3. http://eurovelo13.hu/13-vasfuggony-utvonal/horvat-magyar-hatarszakasz/3-utvonal/
  4. Drávagárdony Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

  • Kisfilm a YouTube-on a Duna-Dráva-Nemzeti Parkról:[1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]