Vörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörs
Vörs címere
Vörs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Marcali
Jogállás község
Polgármester Deák Tamás (független)[1]
Irányítószám 8711
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 479 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 21,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vörs (Magyarország)
Vörs
Vörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 39′ 54″, k. h. 17° 16′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 54″, k. h. 17° 16′ 11″
Vörs (Somogy megye)
Vörs
Vörs
Pozíció Somogy megye térképén
Vörs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörs témájú médiaállományokat.

Vörs egy község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vörs Somogy megye északnyugati csücskében, Keszthelytől és Hévíztől 12-17 kilométerre, Zalakarostól 20 kilométerre található. Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Vörs Árpád-kori település. Nevét 1293-1364 között említették először az oklevelek, mint a Hahót nemzetség Buzád ágának birtokát. 1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az 1536 évi adólajstromban Wers írásmóddal említették. 1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1573-1574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai 1583-ban Csányi Bernát, 1598-1599-ben János, 1626-1627-ben Bakó Farkas, 1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak. 1703 körül pedig már Festetics Pál birtokában találjuk. 1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze. 1726-1733-ban Festetics Kristóf, 1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné, 1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a 19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a 20. század elején herceg Festetich Tassiló volt a nagyobb birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott.

1910-ben 1005 lakosából 1004 magyar volt. Ebből 987 római katolikus, 11 izraelita volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Avar-magyar temetőjét, amelyet az avar-magyar kontinuitás egyik bizonyítékaként tartják számon, Költő László régész tárta fel.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom,[3] benne 1948 óta berendezik a híres betlehemet, amely manapság a világ legnagyobb templomon belüli betleheme, ezért ezernyi turista keresi fel minden évben.[4]
  • Festetics-kastély
  • Talpasház (tájház)
  • Tűzoltó Múzeum

Vörs az irodalomban[szerkesztés]

  • Vörs az egyik helyszíne Lipták Gábor A feltámadt betyár című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  4. Így épül a híres vörsi betlehem. kapos.hu, 2015. november 26. (Hozzáférés: 2015. november 27.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]