Vörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vörs
VEGYESBOLT VÖRS MAGYARORSZÁG - panoramio.jpg
Vörs címere
Vörs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállás község
Polgármester Deák Tamás (független)[1]
Irányítószám 8711
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség479 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vörs (Magyarország)
Vörs
Vörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 39′ 54″, k. h. 17° 16′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 54″, k. h. 17° 16′ 11″
Vörs (Somogy megye)
Vörs
Vörs
Pozíció Somogy megye térképén
Vörs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörs témájú médiaállományokat.

Vörs egy község Somogy megyében, a Marcali járásban. Hivatalos, levédetve a Kis-Balaton fővárosa. Vörsön található Európa legnagyobb beltéri betleheme, amely a karácsonyi ünnepek idején több tízezer látogatót vonz a településre. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európai Tanács 2005-ben kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá nyilvánította. Vörs ennek nyomán kialakított "Via Sancti Martini" hálózat egyik állomása. Vörsön megtekinthető még Magyarország első vidéki Tűzoltó Múzeuma és a híres vörsi Tájház.

Érdekességként elmondható, hogy a falu 2000-ban Országos Tűzoltó Találkozót szervezett, 2001-ben az első kihelyezett kormánygyűlés helyét adta, vendégül látva az 1998-2002 között hatalmon lévő Első Orbán-kormány tagjait és Orbán Viktor miniszterelnököt.

Fekvése[szerkesztés]

Vörs Somogy megye északnyugati csücskében, Keszthelytől és Hévíztől 12-17, Zalakarostól 20 kilométerre található. A község zsáktelepülés, aszfaltozott úton csak a 7501-es útból leágazó 75 102-es úton (a Kossuth utca felől) lehetséges a megközelítése. Vonattal a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállóhelye van itt.

Története[szerkesztés]

Vörs Árpád-kori település. Nevét 12931364 között említették először oklevelek mint a Hahót nemzetség Buzád ágának birtokát. 1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az 1536. évi adólajstromban Wers írásmóddal szerepel. 1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 15731574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai 1583-ban Csányi Bernát, 15981599-ben János, 16261627-ben Bakó Farkas, 1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak. 1703 körül pedig már Festetics Pál birtokában találjuk. 1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze. 17261733-ban Festetics Kristóf, 1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné, 1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a 19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 1005 lakosából 1004 magyar, ebből 987 római katolikus, 11 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 6,6% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 1,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (29,9% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Közép-Európa legnagyobb Betleheme[szerkesztés]

A legelső Betlehem 1948-ban lett megépítve. A falubeliek kezdeményezésére lebontották ideiglenesen a Jézus Szíve oltárt a templomon belül, majd annak helyére egy kisebb Betlehemet építettek. Ma már több mint 60 négyzetméteren meg lehet tekinteni a gipszből, emberi és állati figurákat leszámítva csak természetes anyagokból készülő óriási Betlehemet. A minden évben teljesen máshogy berendezett építmény az adventi időszakban több tízezer embert vonz. A beltéri betlehem a Szent-Márton templomban

Avar–magyar temető[szerkesztés]

Az avar–magyar kontinuitás egyik bizonyítékaként tartják számon, Költő László régész tárta fel.

Szent Márton Templom[szerkesztés]

Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1720-ban épül későbarokk stílusban,[4] nevezetes barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság szobor talpazatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható. 1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel Európa legnagyobb természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű figurákból készülő beltéri híres betlehemét, amely Európa egyik, ha nem a legnagyobb templomon belüli betleheme. [5]

Talpasház (tájház)[szerkesztés]

A híres vörsi tájház története 1961-ig vezethető vissza, akkor még 6 darab füstőskonyház talpasház volt található a Dózsa utcában. A jelenleg egyedül maradt Talpasházat 2015-ben az oktatási és Kulturális Minisztérium Vendégváró tájházak című pályázat keretének köszönhetően felújított utolsó ház. A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetjük meg a talpasházat meglátogatva.

Tűzoltó Múzeum[szerkesztés]

Magyarország első vidéki Tűzoltó Múzeuma, amely 1983-ban nyílt meg a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Somogy megyei tűzoltó parancsnokság és a budapesti Tűzoltó Múzeum összefogásával. A terem középpontja igazi ritkaság, egy Geittner és Rausch-féle kézi működtetésű kocsifecskendő és egy Köhler-féle benzinmotoros szer található a sok már különleges tárgy mellett.

A gólya, a település egyik szimbóluma[szerkesztés]

A vörsiek által elnevezett Charlie, a gólya 14 éven át elsőként jött meg Magyarországra, Vörs településére általában február 23-26 között.

Vörs az irodalomban[szerkesztés]

  • Vörs az egyik helyszíne Lipták Gábor A feltámadt betyár című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vörs Helységnévtár
  4. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  5. Így épül a híres vörsi betlehem. kapos.hu, 2015. november 26. (Hozzáférés: 2015. november 27.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]