Vörs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vörs
VEGYESBOLT VÖRS MAGYARORSZÁG - panoramio.jpg
Vörs címere
Vörs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállás község
Polgármester Deák Tamás (független)[1]
Irányítószám 8711
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 479 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vörs (Magyarország)
Vörs
Vörs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 39′ 54″, k. h. 17° 16′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 54″, k. h. 17° 16′ 11″
Vörs (Somogy megye)
Vörs
Vörs
Pozíció Somogy megye térképén
Vörs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörs témájú médiaállományokat.

Vörs egy község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vörs Somogy megye északnyugati csücskében, Keszthelytől és Hévíztől 12-17, Zalakarostól 20 kilométerre található. Vonattal a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el.

Története[szerkesztés]

Vörs Árpád-kori település. Nevét 12931364 között említették először oklevelek mint a Hahót nemzetség Buzád ágának birtokát. 1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az 1536. évi adólajstromban Wers írásmóddal szerepel. 1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 15731574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai 1583-ban Csányi Bernát, 15981599-ben János, 16261627-ben Bakó Farkas, 1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak. 1703 körül pedig már Festetics Pál birtokában találjuk. 1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze. 17261733-ban Festetics Kristóf, 1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné, 1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a 19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 1005 lakosából 1004 magyar, ebből 987 római katolikus, 11 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 6,6% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 1,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (29,9% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Avar–magyar temetőjét, amelyet az avar–magyar kontinuitás egyik bizonyítékaként tartják számon, Költő László régész tárta fel.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom,[4] benne 1948 óta berendezik a híres betlehemet, amely manapság a világ legnagyobb templomon belüli betleheme, ezért ezernyi turista keresi fel minden évben.[5]
  • Festetics-kastély
  • Talpasház (tájház)
  • Tűzoltó Múzeum

Vörs az irodalomban[szerkesztés]

  • Vörs az egyik helyszíne Lipták Gábor A feltámadt betyár című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vörs Helységnévtár
  4. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  5. Így épül a híres vörsi betlehem. kapos.hu, 2015. november 26. (Hozzáférés: 2015. november 27.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]