Gadány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gadány
A középkori eredetű templom
A középkori eredetű templom
Gadány címere
Gadány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Marcali
Jogállás község
Polgármester Ősz János András (független)[1]
Irányítószám 8716
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 311 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gadány (Magyarország)
Gadány
Gadány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 58″, k. h. 17° 23′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 58″, k. h. 17° 23′ 38″
Gadány (Somogy megye)
Gadány
Gadány
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gadány témájú médiaállományokat.

Gadány község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Gadány zsákfalu: szilárd burkolatú úton csak keleti irányból, Kelevízről közelíthető meg egy rövid bekötőúton.

Története[szerkesztés]

A település nevét már 1193-ban említették írásban, amikor III. Béla, mint pusztát, a székesfehérvári János-lovagoknak adományozta.

Az 1563-as török adólajstromban is szerepelt, ekkor négy házból állt. 1677-ben I. Lipót Széchényi György kalocsai érseknek adta, majd 1715-től kezdve gróf Széchényi Zsigmond, 1726 és 1767 között pedig Niczky György tulajdona volt. Ekkor már 926-an lakták. 1806-ban visszakerült a Széchényi család birtokába. A 19. század végén nagy katasztrófa érte Gadányt: legnagyobb része leégett.

A 20. század elején, amikor 120 háza és 900 lakója volt, gróf Széchényi Andor Pál birtokolta. Iskolájába nem csak helyi fiatalok jártak, hanem a közeli Négyföldespuszta cselédgyermekei is. Az 1930-as években a lakók többsége kisparaszti gazdálkodó volt, a környék legnagyobb állatállományát ők tudhatták magukénak, a faluhoz tartozó erdő pedig 70–80 emberé volt. Ezekben az időkben önkéntes tűzoltóság és leventeegyesület is alakult a településen.

A második világháború három hónapig itt időző frontja a legnagyobb kárt az állatállományban tette, az épületek kevésbé károsodtak. A háború utáni években nagy földterület maradt parlagon, majd 1959-ben létrejött a kezdetben Táncsicsnak nevezett termelőszövetkezet. 1969-ben önállósága megszűnt, mivel négy környékbeli tsz-t egyesítettek, majd a község tanácsát is Mesztegnyőhöz csatolták.

Önálló jegyzősége 1992-ben alakult meg, de 1996-ban a kelevízi körjegyzőség részévé vált, majd 2005-ben a mesztegnyőiévé.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

140 éves kőkereszt a nyugati, elhagyott szőlőhegyen

A falu műemléki védettség alatt álló temploma a 13. vagy a 14. században épült gótikus stílusban, de később, 1756-ban vagy 1766-ban barokk ízlés szerint jelentősen átalakították.[4][5]

Két szobor áll még Gadányban: egy világháborús hősi emlékmű és egy jelenleg 106 éves Szent Vendel-szobor, amit Zányi József, Teréz és Mári készíttetett 1911-ben.[5] Ezeken kívül több régi kőkereszt is található a környező szőlőhegyeken.

A település határán áthalad a dél-dunántúli kéktúra is.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A település története a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.)
  4. A templom a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.)
  5. ^ a b Nevezetességek a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.)
  6. Turistatérkép. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]