Hahót nemzetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Buzád-Hahóz nemzetség címere
A Hahót nembeli Terestyén (Tristián) pecsétje 1255-ből

A Hahót nemzetség őse Hohold volt, ki 1164 körül; III. István király idején a stájer Marburg és Graz vidékéről érkezett Magyarországra, és a királytól a zalai Pölöske víznél kapott földet, ott ahol később Hahót falu épült. Bár az újabb kutatások szerint a család ősei a 743-ban a Lex Baiuvariorumban említett bajor ősnemes Huosi-nemzetségből származtak [1]

Története[szerkesztés]

A nemzetség megalapítói az 1164 körül Magyarországra érkezett Hohold vagy I.Hahótnak fiai: II. Hahót és I. Buzád voltak, tőlük eredt a Hahót nemzetség két fő ága. A nemzetség tagjainak birtokai Zala megye területén, nagyrészt a Zalától a Dráváig húzódnak. A Hahót nemzetség Zala megyei jelenlétéről a 12. század végéről, 1192-ből maradt fenn az első írásos adat, mely szerint Hahót földet vásárolt Lendván és környékén, majd pedig egy évvel később, egy 1193-ban kelt oklevél szerint Búzád Újudvar szomszédságában volt birtokos. Ezt követően a nemzetség birtoklásával kapcsolatos adatok csak a 13. századtól maradtak fenn.

A Hahót nemzetség Zalától a Dráváig húzódó birtokai között a legnagyobb egybefüggő terület a Kanizsa és Pölöske patakok által alkotott Hahóti medence, a Kerka-Lendva vidék és a Muraköz között található. A Nemzetség tagjai e medence közepén, a róluk elnevezett Hahóton építették ki birtokközpontjukat és valamikor 1232 előtt itt építették fel a közös nemzetségi monostorukat is.

A nemzetség tagjai[szerkesztés]

Lendva vára

II. Hahót[szerkesztés]

II. Hahót vallásos lovag volt, kinek fiai III. Hahót és Mihály voltak.

  • III. Hahót - vasvári ispán, kinek fia IV. Hahót Lendva várának ura lett. Az ő fia István a királyi asztalnokok kancellárja, majd 1296-ban varasdi ispán lett. Lendva várának uraitól származott a Lindvai gróf Bánffy család.
  • Mihály - Mihálynak első nejétől 3 gyermeke származott. 1239-ben királyi udvarmester volt, s e tisztségénél fogva a tatárjárás alatt ő mentette biztos helyre a király gyermekeit. Később 1248-ban Ferences klastromot alapított Szemenyén, a Muránál.

I. Buzád[szerkesztés]

I. Buzádnak két fia: I. Arnold és II. Buzád ismert.

  • I. Arnold -1234-ben ő építtette és látta el javadalmakkal a hahóti monostor-t, és a tőle származó ágé volt a monostor kegyurasága is.

I. Arnold fiai: II. Arnold és öccse Panyit voltak.

- II. Arnold 1242-ben nádor volt. II. Arnold Miklós nevű fia nem jelent meg V. István király koronázásán és Pölöske várába németeket fogadott be, majd a vár visszafoglalására küldött zalai ispánt és annak testvérét megölette. E tetteiért a király birtokait elkobozta és a Miskolc nemzetségbeli Panyitnak adományozta, ki később azokat visszaadta Miklósnak.

- Panyit ispán lett, egy lányáról tudunk. Panyitot hatalmaskodások miatt kétszer is jószágvesztéssel sújtották, pedig azelőtt István ifjabb király - ki később V. István néven lett király - Panyit leányának hozományul és özvegysége esetére hitbérül két zalai falut is ajándékozott 1259-ben (Söjtör és Csesztve), hogy egybekelhessen a szegény Básztélyi Rénold királyi apróddal (aki 1270-ben kapta V. Istvántól Rozgony várát és uradalmát, és alapította meg a későbbi hatalmas Rozgonyi Rozgonyi-családot: főlovászmester, főasztalnokmester, szörényi bán, majd végül 1289-90-ben Magyarország nádora lett).

  • II. Buzád - győri, majd pozsonyi, később vasvári ispán, 1226-1229 között tótországi bán volt, ki a báni címet e főtisztségből való távozása után is viselte, végül dominikánus lett 1233-ban, kit 1241-ben Pesten, az oltár előtt a tatárok öltek meg.

II. Buzádot Nagy Buzád bán-ként emlegették, s bátyjának Arnoldnak ágát is róla nevezték el Buzád nemzetségnek. II. Buzád fiai III. Buzád, Csák és Tristián voltak

A Hahót nembeli Csák által építtetett Csáktornya vára

- III. Buzád három fia közül egyik fia kalocsai érsek, másik fia bácsi kanonokból dömösi prépost lett. Harmadik fia Atyusz a rajkai premontrei prépostság megalapítója lett, s egyetlen fiát adta túszul III. András királyért.

- Csák - előbb zalai ispán, majd 1256-1260 között királyi tárnokmester, majd erdélyi vajda,1261-től tótországi bán volt, s a bán címe később is megmaradt. Ő építtette Csáktornyát is.

- Tristián, a harmadik öccs pedig királyi börtönispán lett, és ő építtette Terestyéntornyát. Fia utód nélkül halt meg. Lányát 1365-ben Nagy Lajos király fiúsította.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tóth Endre: Hoholt - Hahót c. tanulmánya a Századok 2003/2. számában

Források[szerkesztés]

  • Karácsonyi János: Magyar nemzetségekhttps://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hah%C3%B3t_nemzets%C3%A9g&action=edit&section=5
  • Dr. Erdélyi László: Magyar történelem
  • Sulinet: [1], [2]
  • Vándor László: Népek a Mura mentén [3]

További információk[szerkesztés]