Boldog Buzád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldog Buzád OP
Boldog Buzád OP
Boldog Buzád OP
domonkos szerzetes
Születése
1180 körül
nem ismert
Halála
1243. december 8.
Pest, Magyar Királyság
Tisztelete
EgyházaRómai katolikus egyház
TisztelikRómai katolikus egyház
Ünnepnapjanovember 13.
Védőszentje ennekpolitikusok védőszentje

Boldog Buzád, más néven Hahót nembeli Buzád (1180 körül – Pest, 1243. december 8.) boldoggá avatott államférfi, szörényi bán, majd domonkos szerzetes, a tatárjárás vértanúja.

Élete[szerkesztés]

A Hahót nemzetség felmenői Kézai Simon szerint wartburgi nemesek voltak. Apja, Hahót nembeli Buzád (fl. 1192) Thuróczy János szerint a türingiai von Orlamünde grófi családból eredt, bár az újabb kutatások szerint a család ősei a 743-ban a Lex Baiuvariorumban említett bajor ősnemes Huosi-nemzetségből származtak (lásd: Tóth Endre: Hoholt – Hahót c. tanulmánya a Századok 2003/2. számában). Annak a seregnek egyik vezetője, melyet III. István hívott be 1162-ben Meißenből (Szászország), a Német-római Birodalomból, a bizánci segítséggel őt a trónjáról elűző nagybátyja IV. István ellenében. Haholt a magával hozott saját katonasággal leverte a IV. István érdekében fellépő nemzetségek, köztük a Csákok lázadását. Szolgálataiért hatalmas birtokokat kapott nagyobbrészt Zala, kisebb részt Sopron vármegyékben. Szálláshelye volt a település, amely róla a Hahót nevet kapta. Haholttól származik az alsólendvai Bánffy család, valamint a Hahót nembeli csányi Csány család is, melyek jelentős hatást gyakoroltak az ország életére.

Szerzetesként[szerkesztés]

Boldog Buzád életéről Hevenesi Gábor Régi magyar szentség (Ungaricae Sanctitatis Indicia; Nagyszombat, 1692) című könyvéből tudunk. Érett férfikorában szörényi báni méltóságát fiaira, Buzádra (fl. 1237-1239) és Csákra (fl. 1246-1269) hagyta, búcsút mondott a világi életnek, és 1233-ban belépett a domonkosok rendjébe. Rövid időn belül rendje egyik elöljárójává, a szent tudományok mesterévé és Isten igéjének nagy hatású hirdetőjévé vált. Amikor a tatárok betörtek Magyarországra, a prédikátorok rendjének tagjai is engedélyt kaptak rendfőnöküktől, hogy elmeneküljenek és elrejtőzzenek, amíg jobbra fordulnak az idők. Buzád azonban nem menekült el, hanem – mint a krónikás feljegyezte – „amikor a kegyetlen tatár népség már a közelben pusztított, bement a templomba, az oltár előtt kereszt alakban leborulva imádkozott és áldozatul ajánlotta magát az Úrnak. 1243. december 8-án gyilkolták meg a barbárok.” Szerzetestársai – már aki a veszedelmet túlélte közülük –, miután a tatárok pusztítása után feldúlt templomukba és kolostorukba visszatértek, „ott találtak rá: számtalan lándzsadöféssel ölték meg őt, majd a fejét levágták”.

Tisztelete a középkorban elterjedt volt, de ma már tisztelete gyakorlatilag megszűnt. Boldoggá avatásának helye és ideje ismeretlen. 2009-ben Hahóton szobrot emeltek tiszteletére.

Források[szerkesztés]