Szólád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szólád
Szólád címere
Szólád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterRózsás Elemér (független)[1]
Irányítószám8625
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség526 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 17° 50′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 07″, k. h. 17° 50′ 33″
Szólád (Somogy vármegye)
Szólád
Szólád
Pozíció Somogy vármegye térképén
Szólád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szólád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szólád község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonszárszótól délre 4 kilométerre fekszik. Központján a 7-es főútból kiágazó, Balatonszárszó–Kötcse közötti 65 102-es út halad végig, Balatonőszöddel és az M7-es autópálya Balatonőszöd–Szólád csomópontjával a 6524-es út köti össze. Szőlőtermő területei a Balatonboglári borvidék részét képezik.[3]

Története[szerkesztés]

Szólád neve 1229-ben szerepelt először az oklevelekben, ekkor a székesfehérvári káptalan birtokai között sorolták fel. Nevét 1233-ban említették ismét az oklevelek, ekkor már lelkésze is volt. Később az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult.

1409-ben az elhalt Gordovai Fancs János itteni birtokait említették az oklevelek. Gordovai Fancs László fiai, János, Imre, Bertalan és László, 1424-ben osztoztak meg itteni birtokaikon. 1464-ben már Bocskai László utódainak itteni birtokaiként írták le, melyek Szent-Györgyi Vincze Tamásnál voltak zálogban. 1498-ban is még a Gordovai Fancs család volt itt birtokos. 1536-ban pedig a székesfehérvári őrkanonok, Fancsi János és Péter, valamint Pekry Lajos voltak a földesurai.

Az 1573–1583. évi török kincstári adólajstromokban 16 házzal vették fel. 1583-ban Zichy Rafael, 1626-ban Török János, az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Zankó Miklós birtokában volt. 1703 körül Zankó Miklós és Boldizsár birtoka volt. Tíz évvel később, 1715-ben 20 háztartást írtak benne össze. 1726-ban már a gróf Harrach és 1733-tól a Hunyady családé, az 1910-es években is Kéthelyi gróf Hunyady József volt a nagyobb birtokosa.

Két temploma közül a római katolikus 1775-ben, a református 1906-ban épült.

1842. május 9-én egy nagy tűzvészben a fél falu és a református templom is a lángok martaléka lett.

Határában, a Hadúti-dűlőn vezetett át a hagyomány szerint, a török hódoltság alatt a török hadiút Karádtól Kőröshegy, illetve Tihany felé.

A 20. század elejének adatai szerint a községhez tartozott Nezde-puszta, Nyesthegy-puszta, Szóládi-szőlőhegy, Vonyita-puszta is.

Nezde[szerkesztés]

Nezde nevét már 1229-ben is említették egy oklevélben, ahol Nezda alakban fordult elő és a székesfehérvári káptalan birtokai között sorolták fel. 1429-ben Telekivel határos helységként szerepelt. 1461-ben a Marczaliak a Berzenczei Lorántfiaknak kötötték le. 1464-ben Szolát sorsában osztozott.

Az 1536. évi adólajstrom Szárszó mellett sorolta fel. 1703 körül pedig Zankó Miklós és Boldizsár birtokában volt. 1726-ban a gróf Harrach, majd a gróf Hunyadyak birtokába került.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy Dániel László (független)[4]
  • 1994–1998: Vörös Gyula (független)[5]
  • 1998–2002: Vörös Gyula (független)[6]
  • 2002–2006: Vörös Gyula (független)[7]
  • 2006–2010: Vörös Gyula (független)[8]
  • 2010–2014: Rózsás Elemér (független)[9]
  • 2014–2019: Rózsás Elemér (független)[10]
  • 2019-től: Rózsás Elemér (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
501
508
485
511
541
526
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 30,3%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 4,5% (13,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Európa-díjas löszpincesor. A magas, helyenként akár 6-8 méteres löszfalba vájt pincéket még a 20. század elején vagy annál is korábban alakították ki. A pincéket eleinte csak rejtekhelynek építették, a bornak csak egy részét tárolták itt, amit a fináncok elől el akartak titkolni. Bent télen-nyáron egyaránt kb. 15 fokos hőmérséklet uralkodik, ami ideális a bor és a termények tárolására. A pincék közül jóval több, mint százat ma is használnak. A pincesor felújítására milliókat költött az önkormányzat, és 1999-ben megkapták érte az Európa-díjat és az értékmegőrzésért a Henry Ford-díjat is. A pincesor több rendezvénynek is otthont ad, köztük az augusztusi bográcsos főzőversenynek, de tartották itt már a megyei borfesztivált is, és a Különleges Asztali Örömök Somogyban nevű egész éves rendezvénysorozat egyik része is itt talált magának helyet.[forrás?]
  • Szóládon rendezik meg 2016 óta minden évben, nyaranként az Ízek Versek Madárfütty összművészeti fesztivált.[12]

Képek[szerkesztés]

  • A szóládi löszpincesor részlete
    A szóládi löszpincesor részlete

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. ↑ Szólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ Szólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Szólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. ↑ Szólád Helységnévtár
  12. ↑ ÍzekVersekMadárfütty – Szólád – 2018. augusztus 09-12. (magyar nyelven). [2019. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 22.)

Források[szerkesztés]

  • Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
  • Borovszky Samu: Somogy vármegye.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szólád&oldid=25728951”