Balatonújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonújlak
Balatonújlak címere
Balatonújlak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Marcali
Jogállás község
Polgármester Tüske Gáborné (független)[1]
Irányítószám 8712
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 458 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 42,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonújlak (Magyarország)
Balatonújlak
Balatonújlak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 21″, k. h. 17° 23′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 21″, k. h. 17° 23′ 04″
Balatonújlak (Somogy megye)
Balatonújlak
Balatonújlak
Pozíció Somogy megye térképén
Balatonújlak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonújlak témájú médiaállományokat.

Balatonújlak egy község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonújak a Dél-Dunántúlon, Somogy megyében, a Marcali járásban található, a Balatontól délre 3 km távolságban. A szomszédos települések közül Balatonkeresztúr 2,9 km, Kéthely 3,2 km távolságra fekszik.

A 68-as számú főút korábban áthaladt a településen, jelenleg a főútvonal nyugati irányból elkerülő szakasza tehermentesíti a községen áthaladó autóforgalmat. A község közigazgatási határát érinti az M7-es autópálya, így a balatonszentgyörgyi illetve balatonkeresztúri leágazásokon keresztül könnyen, gyorsan megközelíthető Budapest és Nagykanizsa irányából is.

A vasúti személyforgalom a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon 2009-óta szünetel, Balatonújlak vasúti megállóhely megszűnt.

Története[szerkesztés]

A falu, bár manapság több, mint 3 km-re található a Balatontól, de egykor még vízparti településnek számított, hiszen a tó a község határáig ért. Dr. Zákonyi Ferenc, „a Balaton krónikása”, egyik monográfiájában említi, hogy a község keleti határában római kori kőlapokból álló sírokat tártak fel. Ezek alapján a kutató azt gyanítja, hogy esetleg jelentősebb római település állhatott itt. A középkorban már bizonyítottan lakott hely volt. Nevét 1403-ban Wylak alakban írták. Sokáig a Gordovai Fánchi családé volt, majd a török háborúk után változtak a tulajdonosok, többek között a nápolyi alkirályé is volt, akiktől a Hunyadiak vásárolták meg. 1727-1945-ig a falu a gróf Hunyady család tulajdonában állt. A török uralom alatt szinte teljesen elnéptelenedett a környék, még 1715-ben is mindössze 9 háztartást írtak össze. Bél Mátyás 1731. évi utazása alkalmával a környékről így írt: „A települések jelentéktelenek, alig több, mint tíz, vagy legfeljebb 15 házból állók. De ezenkívül borzalmas szegénység keseríti a lelkeket, mert a kitűnő talajból nincs jövedelmük, de meg a földjük is hiányzik.” 1851-ben már 800 fő római katolikust számláltak össze, 1900-ban 1005 fő, 1932-ben 947-en lakták a falut.

1893-ban készült el a Balatonszentgyörgy-Somogyszob vasútvonal, amely a falut is érintette.

A megélhetést mindig a föld adta. A nagybirtokrendszerben a falu lakói nagyrészt cselédek voltak, reménytelen helyzetükben sokan Amerikába vándoroltak. Szili Ferenc kutatásaiból tudjuk, hogy a századfordulót követően többen hagyták el a falut, mint ahányan születtek. Az első világháborúban a 196 balatonújlaki katonából 32-en nem érkeztek haza. A második világháború ezt a vidéket sem kímélte. A frontvonal miatt a lakosságot kitelepítették a 10-15 km-rel hátrább fekvő Vörs, Hollád és Tikos falvakba, ahol rettegve várták, mikor költözhetnek vissza a régi hajlékukba. Bár a földosztás révén e község népe is megtalálta a boldogulását, elsősorban az Egyesült Aranykalász Tsz, később a Balatonmáriafürdői Áfész üzemeinek keretében, de sajnos a népesség csökkenése később sem állt meg. Az ötvenes években az iskola is megszűnt. A kisdiákok azóta Balatonkeresztúrra járnak.

A falu lakóinak vallásosságára jellemző, hogy számos útmenti kereszt található a lakóházak portáján és az utak mentén a szőlőhegyen is. 1980-ban társadalmi munkával, közadakozásból megépült a templom is.

Forrás[szerkesztés]

  • Sági Károly-Zákonyi Ferenc: Balaton. Panoráma Útikönyvek 1989. (ISBN 9632432665, ISSN 0324-5889)
  • Balatonujlak.hu - Balatonújlak története

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Néhány népi építésű lakóház, útmenti keresztek
  • Borospincék a szőlőhegyen (a falu része a dél-balatoni borvidéknek)
  • Római katolikus templom, (Rózsafüzér Királynéja templom) 1980-ban épült
  • Könyvtár és Művelődési Ház
  • Horgászati lehetőség (Nyugati-övcsatorna, Balatonmáriai-árok)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balatonújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]