Zala (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zala
Zala címere
Zala címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Tabi
Jogállás község
Polgármester Kadlicskó György[1]
Irányítószám 8660
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 245 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 26,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zala  (Magyarország)
Zala
Zala
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 18° 00′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 18° 00′ 010″
Zala  (Somogy megye)
Zala
Zala
Pozíció Somogy megye térképén
Zala weboldala

Zala község Somogy megyében, a Tabi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Balatontól 23 kilométerre, délre fekszik a külső-somogyi dombságban. Északkeleten Sérsekszőlőssel, délkeleten Tabbal, míg nyugaton Kapollyal határos. A település belterülete 185 méter magasan fekszik az Adriai-tenger szintje felett. Legmagasabb pontja a község északkeleti részén található Halomi-dűlő, mely 269 méter magasan fekszik. A település autóval a 6511. számú útról közelíthető meg, vasúti közlekedés a faluban nincs. A településen átfolyik egy kis patak, a Zalai vízfolyás, mely a Kis-Koppány folyó egyik mellékfolyója. A települést több helyen erdőség veszi körül, mely azonban már napjainkban jóval kisebb területű, mint korábban. Korábban jelentős erdőirtások voltak, 1885 táján vágták ki a Cserháti-erdőt, míg az 1900-as években a Tölösi-erdőt.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az évi napsütéses órák száma ezerkilencszáz körül mozog, míg az évi csapadékmennyiség 650 mm. Az uralkodó széljárás északi, illetve nyugati irányú.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első okleveles említése 1278-ból származik, Sola néven. A település neve a szláv sal szóból ered, mely patakot jelent, s ennek személynév változata a Sala. Az első oklevél szerint a birtok a veszprémi káptalan tulajdona volt, majd 1400-ban Zsigmond király Osztopáni Bálintnak adományozta. 1478-ban került a birtok Zichy György tulajdonába. 1512-ben II. Ulászló Zala egy részét Perneszi Imrének adományozta.

A község 1560 körül lett a török hódoltság része, s a hagyomány szerint a törökök egy erősséget emeltek Zalán, a Halomi-dűlőn. A török kiűzése után lassan vándoroltak vissza a lakosok, szervezett betelepítés nem történt.

II. József uralkodása alatt készült hadmérnöki felmérésben a települést Solar néven említik. Az 1780-as években végzett népszámlálás szerint a falu lakossága 478 volt. 1730-ban alakul általános iskola a községben. A Helytartótanács 1741-ben fogadta el a község vásártartási kérelmét, s 1742-ben kapta meg a jogot.

1855-ben kolerajárvány sújtotta a települést, mely 42 áldozatot követelt. 1857-ben a lakosság 664, míg 1870-ben már 726 fő volt. Az 1900-as évek elején a Zichyek a Felvidékről olcsó munkaerőt hozattak, így költözött 20 tót család Bótapusztára. A falu lakossága 1910-ben 946 fő volt, s ebből 106 volt szlovák anyanyelvű. A betelepültek főleg Vágsellyéről érkeztek, innen származik a Kis-Vágsellye elnevezés, mellyel Bótát a helyiek illették.

Az első világháborúban 149 zalai honvéd vett rész. A háborúban odaveszettek száma 20 fő volt. A Tanácsköztársaság ideje alatt a falu ügyeit Dinczkob János irányította, aki megszervezte a vörösőrséget. A Tanácsköztársaság bukása után Dinczkobot 1919. augusztus 25-én a zalai régi temetőben felakasztották. Így ő lett a fehérterror egyetlen zalai áldozata. Emlékére emlékművet állítottak a zalai temetőben, mely késöbb, a mostani önkorményzat udvarára került át.

1921. május 23-án Zalából kivált Sérsekhegy és Szőllőspuszta,s Szőllőssérsek néven önálló községgé alakultak. 1930-ban Zalán is leventeegyesület alakult. A 30-as évek válsága után az új kormánytól, a Gömbös-kormánytól várták a problémák megoldását, s ennek jeleként 1934. szeptember 10-én Vitéz Jákfai Gömbös Gyulát díszpolgárává válaszotta a község képviselő testülete.

A második világháborúban 1944-ben az 57. szovjet hadsereg 1944. december 3-án érte el Zalát, s ellenállás nélkül a kezükre került. 1952-ben alakult meg a község két termelőszövetkezete, a Kossuth TSZ és a Petőfi TSZ. Az 1956-os forradalom híre Zalára is eljutott, s nagygyűlést tartottak a faluban, de semmilyen megmozdulásra nem került sor. Megszüntették a termelőszövetkezeteket, s létrehozták a Zalai Független Nemzeti Bizottságot. A szabadságharc leverése után 1958-ban újjászervezték a TSZ-t, Előre MgTSZ néven.

A második ötéves tervben készült el a községben a hullaház és ravatalozó, az orvosi rendelő, és ezerkétszáz négyzetméternyi járda is. 1969-ben építették a Dinczkob-emlékoszlopot. 1972-ben kapott szilárd burkolatot a bekötő út. 1974-ben a helyi TSz beolvadt a tabi Béke MGTSZ-be. 1977-ben megszűnt a Zalai Általános Iskola.

A rendszerváltáskor a faluban mindössze 297 lakos élt. 1999-ben vezették be a községbe a vezetékes földgázt. A világháborúkban elhunytak emlékére csak 2000-ben állítottak emléket a templom udvarán. A 2000-es években több infrastruktúrális felújítást végeztek, megújult a kultúrház épülete, és 2008-ban a könyvtár is.

A falu részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utcarészlet Zalán
  • Belsőtelek (két része: Alszeg (Aszeg), Felszeg (Főszeg)
  • Halászkúti rét (vagy Halászrét)
  • Kishegy
  • Halomi-dűlő
  • Rétföldek
  • Bányosi-dűlő
  • Dunáti-dúlő
  • Dunáti-alsódűlő
  • Dunáti-rét
  • Kertallaj
  • Szállási-dűlő
  • Tabi-dűlő
  • Szentpáli erdő
  • Vadalmási erdő
  • Feneketlen
  • Burgundi
  • Iskola-páskom
  • Tölös

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zala-02.jpg
  • Zichy Mihály Emlékmúzeum (a volt barokk Zichy-kastélyban vagy más néven Zichy-kúria)
  • Urak-kert, természetvédelmi terület
  • Bűnbánó Magdolna templom (római katolikus templom)

A faluhoz kapcsolható személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1823-ban született Zalán Zichy Antal főrendiházi tag, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbelii tagja, az Országos Képzőművészeti Társaság választmányi tagja
  • 1827-ben született Zalán Zichy Mihály festő, grafikus.
  • 1917-ben született Zalán Csicsery-Rónay István politkus, író, lapszerkesztő, Zichy Mihály dédunokája
  • 1919-ben végezték ki Dinczkob Jánost Zalán, a fehérterror zalai áldozatát (1918-tól lakott Zalán)
  • 1934-ben lett a falu díszpolgára Gömbös Gyula katonatiszt, miniszterelnök

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Récsei Balázs: Zala

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]