Kadarkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kadarkút
A kastély madártávlatból
A kastély madártávlatból
Kadarkút címere
Kadarkút címere
Kadarkút zászlaja
Kadarkút zászlaja
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás város
Polgármester Karsai József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7530
Körzethívószám 82
Testvértelepülései
Lista
  • Veliko Trojstvo
  • Voitsberg
Népesség
Teljes népesség 2435 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 60,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kadarkút (Magyarország)
Kadarkút
Kadarkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 52″, k. h. 17° 36′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 52″, k. h. 17° 36′ 58″
Kadarkút (Somogy megye)
Kadarkút
Kadarkút
Pozíció Somogy megye térképén
Kadarkút weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kadarkút témájú médiaállományokat.

Kadarkút város Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kadarkúti kistérség székhelye. Kaposvártól 25 km-re, Belső-Somogy és a Zselic határán helyezkedik el. Megközelíthető Kaposvár felől a Barcsra vivő úton, valamint Szigetvár felől a Szigetvár–Nagybajom úton.

A település alaprajza a 19. századi rendezésnek köszönhetően szabályos: egymásra merőleges utcákból áll. A községhez a következő puszták tartoztak, illetve tartoznak: Hódos-puszta, Körmendpuszta, Somogyszentimrepuszta.

Története[szerkesztés]

Időszámításunk előtt[szerkesztés]

A miocén és pliocén időszakban a területet a Pannon-tenger borította, melynek visszahúzódását követően a terület jellemzően mocsaras volt. A történelem korai időszakában az emberi jelenlét nem volt számottevő, azonban a település környékén az előkerült leletek szerint már i. e. 8000 - 10 000 évvel ezelőtt is éltek.

A középkorban[szerkesztés]

Kadarkút első, és az utókorra fennmaradt írásos említése az 1332-1335 években készült pápai tizedjegyzékében található: a tizedszedés második évében (1333) Kadacuta, majd Kadarcuta formában, a tizedszedés harmadik évében (1334) Kadarkuta, míg negyedik évében (1335) Chadarcuthay formában írták a helység nevét.[3] A település első okleveles említése Tamás országbíró által, alsólendvai Miklós bán és Szentkirályi Jakab fia János közötti perben 1353-ban kiadott oklevelében található Kadarkuth formában.[4]
Az akkori és későbbi dokumentumok több különböző alakban is említik a települést, úgymint: Chadarcuthay, Kadarcuch, Kadarkutha, Kethkadarkutha, Kadarkuth.

A középkorban a város mai területén hét falu létezett: Kadarkút, Kiskadarkút, Szentkirály, Körmend, Kenéz, Szentimre és Hódos. Az Árpád-házi és az utánuk következő, török megszállás előtti királyok uralkodása alatt többen is pereskedtek a település birtoklásáért, de az itt lakók békés életet éltek.

A török idők[szerkesztés]

Kadarkút és környéke 1554-től tartozott a török területek közé, amikor lakói már a törököknek is adóztak. A mohácsi szandzsák 1554-ben készült fejadólistája szerint a garasgáli keza helységei közül Kadarkúton 7 ház, Szentkirályon 2 ház, Szent Imrén 1 ház fizetett adót.[5] Körmendpuszta az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 2 házból állott. Az 1554-es fejadó defter Kadarkúton hét családfőt írt össze, akik: Kutera Ferenc, Cse Antal, Fodor Gergel, Nagy Ferenc, Hirvát Kelemen, Veres Benedik, Varga Tamás.[6]

A pécsi vilájethez tartozó mohácsi szandzsák 1565–1566 évi fejadó deftere szerint a törököknek a garasgáli náhié községei közül Kadarkút 3 ház, a kaposvári náhiéból Szent Imrén 4 ház adózott.[7] A szigetvári vilajet 1571. évi fejadó deftere szerint a garasgáli náhiéból Kadarkúton 22, Szentkirályon 3, a pécsi szandzsák kaposvári náhiéjához tartozó Körmenden 5, Szent Imrén 4 ház fizetett adót. Az 1571-es fejadó defter Kadarkúton 19 családfőt írt össze: Cse Antal, Verös Benedik, Varga Tamás, Szabó János, Kosi Vince, Veres Márton, Szőke György, Gyalus János, Gyalus Imre, Gyalus Balázs, Kis Boldizsár, Bire Antal, Fejes Miklós, Házadi Mihály, Kovács Benedik, Baka István, Varga Imre, Fejes Sebestyén.[6]

1582-ben 3 portáját írták össze a török adószedők.

A szigetvári liva rúznámcséja szerint 1586–1587-ben a kanizsai náhié szigetvári szandzsákában Kodorkud birtokait Dervisről Juszuf bin musztafára írták.[8]

Utolsó török földesura Kücsök Zachim volt.

A török alóli felszabadulástól és a dualizmus koráig[szerkesztés]

A török nagy károkat okozott a településen. A 19. század idején a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családoknak voltak itt birtokai.

A dualizmus korától napjainkig[szerkesztés]

1936-1949 között közigazgatásilag Kadarkúthoz tartozott Kőkút település is.

A városi rangot 2005-ben kapta meg.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Somogyszentimrei földvár (Nováki Gyula szerint bronzkori)
  • Római katolikus templom (klasszicista, épült 1832-1840 között, tervezője és építője: Johann Felder)
  • Református templom (neogótikus, épült 1905–1906 között, tervezője és építője: Károlyi Emil és Schlauch Imre)
  • Vótapuszta kastélyépület (1910-1911 között épült, építtetője Somssich Géza)
  • Hősök tere – Hősi emlékmű (állíttatták: 1924)
  • Szabadkai Tibor magánarborétuma

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülései[szerkesztés]


A fenti megállapodások aláírására az adott évi kadarkúti városnapi rendezvények idején tartott ünnepi közgyűlések keretében került sor.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kadarkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ASV Rationes Collectoriae in Hungaria 1317, 1332–1337. Nr. 183. Rationes Jacobi Berengarii et Raimundi de Bonofato collectorum decimarum sexemalium in regno Hungariae. (Incipit Solutio Decime Papalis Wesprimiensis Ecclesie Scilicet anni secundi et tertii et quarti) Fol. 116a col. II., fol. 116b col. I., fol. 118b col. I., fol. 120a col. I)
  4. Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár, 4395
  5. Wien, National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt. 529.
  6. ^ a b Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye 16. századi török adóösszeírásai
  7. Wien, National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt. 606.
  8. Wien, National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt. 597.
  9. Írás Csokonairól Gige honlapján

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]