Bábonymegyer

	Bábonymegyer
	; Bábonymegyer címere
	; Bábonymegyer címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Tabi
Jogállás	község
Polgármester	Knopf Antal (független)
Irányítószám	8658
Körzethívószám	84
	Népesség
Teljes népesség	804 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	36,16 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	21,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bábonymegyer Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 18° 07′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 18° 07′ 02″
	Bábonymegyer Pozíció Somogy vármegye térképén
	Bábonymegyer weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bábonymegyer témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bábonymegyer község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Külső-Somogy keleti részén, a Kis-Koppány patak völgyében található, Tabtól 6 kilométerre. Közúton a 65-ös főútról Darány-pusztánál nyugatnak kiágazó 6511-es úton érhető el, az elágazástól mintegy 3 kilométerre. A hazai vasútvonalak közül a Kaposvár–Siófok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Bábonymegyer megállóhely, ez az országút közelében helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

1908-ig Bábony és Megyer, 1927-ig Nagybábony és Koppánymegyer, majd 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. Megyert 1193-ban, Bábonyt (Bábon) 1259-ben említik az oklevelek. II. András királyunk okiratában Baba néven kerül említésre. 1259-es birtoklevélben Babon alakban írták, ekkor Babonis Gergely ispán pereskedett a faluért. A török időkben a falu elnéptelenedett. 1563-ban kilenc, 1577-ben tíz házat jegyeznek fel. A Rákóczi-szabadságharcot követően, 1731-ben a pusztának tekinthető településre Győrből, Lajoskomáromból, Tabról és Torvajról földműves evangélikusok telepedtek be az itt élő, cselédsorban tartott reformátusok közé. Elkezdték a paplakokat, iskolákat építeni. 1784-86-ig református, 1831-32-ig evangélikus iskolák épültek. 1805-ben készült jegyzőkönyv szól az iskoláról huszonnégy tanulóval. Bábonyban evangélikus és református, Megyeren katolikus és református iskola volt 1948-ig. 1850-1870 közötti időszakban egy különleges világ, a betyárvilág alakult ki. A falu környezete, az erdők, völgyek, avar gyűrűk kedveztek a betyároknak. Köztük említést kell tenni Patkó Pistáról, a Bábonyban híres betyárról. A krónikák szerint a bábonyi erdőkben esett el tűzharcban, emlékét ma kopjafa őrzi. A bábonyi temető árkába lett eltemetve, mert úgy tartották, hogy az ilyen embereket nem lehet temetőbe temetni.

Fontos részre a falu históriájának Rudnay Gyula festőművész részbeni ideköltözése. Rudnay Gyula festő az 1920-as évektől minden nyarat itt töltött Bábonyban. Háza ma emlékmúzeum, melynek udvarán látható Andrássy Kurta János Rudnay-szobra.

Az evangélikus templom oltárképét ő festette. Irányításával készült a református templom mennyezetfreskója, illetve az I. világháborús emlékmű. A falu mindig önálló volt, saját jegyzőséggel rendelkezett, kivéve 1969. július 1-től az 1990. évi önkormányzati választásokig, mely idő alatt Tabhoz csatolták, ezután ismét önálló lett. Később a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 25 önkormányzata közül lett az egyik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Dr. Ruff Flórián (független)^[3]
1994-1998: Dr. Ruff Flórián (független)^[4]
1998-2002: Dr. Ruff Flórián (független)^[5]
2002-2006: Dr. Ruff Flórián (független)^[6]
2006-2010: Dr. Ruff Flórián (független)^[7]
2010-2014: Kiss Sándorné (független)^[8]
2014-2019: Kiss Sándorné (független)^[9]
2019-től: Knopf Antal (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 13,8%, evangélikus 8,4%, felekezet nélküli 4,5% (36,5% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességek[szerkesztés]

Rudnay-emlékház
Trianon-emlékmű (2021-ben avatták fel)^[11]
Betyárok kopjafája

Képek[szerkesztés]

Az egyik templom
Rudnay-emléktábla
Rudnay-szobor
Rudnay-emlékház
A betyárok emlékére állított kopjafa
A kopjafa felirata
A kopjafa faragott díszei

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
↑ Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
↑ Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
↑ Bábonymegyer Helységnévtár
↑ Beszámoló az emlékmű avatásáról. Bábonymegyer honlapja, 2021. június 5. (Hozzáférés: 2021. június 9.)