Bábonymegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bábonymegyer
Bábonymegyer címere
Bábonymegyer címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Jogállás község
Polgármester Kiss Sándorné (független)[1]
Irányítószám 8658
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 790 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bábonymegyer (Magyarország)
Bábonymegyer
Bábonymegyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 18° 07′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 18° 07′ 02″
Bábonymegyer (Somogy megye)
Bábonymegyer
Bábonymegyer
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bábonymegyer témájú médiaállományokat.

Bábonymegyer község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Külső-Somogy keleti részén, a Kis-Koppány patak völgyében található, Tabtól 6 kilométerre. Közúton a 65-ös főútról letérve Daránypusztánál a falu 3 km fekszik kelet-nyugati irányban követve a Kis-Koppány-patakot. Vasúton a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon érhető el.

Története[szerkesztés]

1908-ig Bábony és Megyer, 1927-ig Nagybábony és Koppánymegyer, majd 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. Megyert 1193-ban, Bábonyt (Bábon) 1259-ben említik az oklevelek. II. András királyunk okiratában Baba néven kerül említésre. 1259-es birtoklevélben Babon alakban írták, ekkor Babonis Gergely ispán pereskedett a faluért. A török időkben a falu elnéptelenedett. 1563-ban kilenc, 1577-ben tíz házat jegyeznek fel. A Rákóczi-szabadságharcot követően, 1731-ben a pusztának tekinthető településre Győrből, Lajoskomáromból, Tabról és Torvajról földműves evangélikusok telepedtek be az itt élő, cselédsorban tartott reformátusok közé. Elkezdték a paplakokat, iskolákat építeni. 1784-86-ig református, 1831-32-ig evangélikus iskolák épültek. 1805-ben készült jegyzőkönyv szól az iskoláról huszonnégy tanulóval. Bábonyban evangélikus és református, Megyeren katolikus és református iskola volt 1948-ig. 1850-1870 közötti időszakban egy különleges világ, a betyárvilág alakult ki. A falu környezete, az erdők, völgyek, avar gyűrűk kedveztek a betyároknak. Köztük említést kell tenni Patkó Pistáról, a Bábonyban híres betyárról. A krónikák szerint a bábonyi erdőkben esett el tűzharcban, emlékét ma kopjafa őrzi. A bábonyi temető árkába lett eltemetve, mert úgy tartották, hogy az ilyen embereket nem lehet temetőbe temetni.

Fontos részre a falu históriájának Rudnay Gyula festőművész részbeni ideköltözése. Rudnay Gyula festő az 1920-as évektől minden nyarat itt töltött Bábonyban. Háza ma emlékmúzeum, melynek udvarán látható Andrássy Kurta János Rudnay-szobra.

Az evangélikus templom oltárképét ő festette. Irányításával készült a református templom mennyezetfreskója, illetve az I. világháborús emlékmű. A falu mindig önálló volt, saját jegyzőséggel rendelkezett, kivéve 1969. július 1-től az 1990. évi önkormányzati választásokig, mely idő alatt Tabhoz csatolták, ezután ismét önálló lett. Később a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 25 önkormányzata közül lett az egyik.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]