Alsóbogát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóbogát
Alsóbogát, kápolna.JPG
Alsóbogát címere
Alsóbogát címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Süle Tibor (független)[1]
Irányítószám 7443
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 239 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 19,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóbogát (Magyarország)
Alsóbogát
Alsóbogát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 39″, k. h. 17° 44′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 39″, k. h. 17° 44′ 59″
Alsóbogát (Somogy megye)
Alsóbogát
Alsóbogát
Pozíció Somogy megye térképén
Alsóbogát weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóbogát témájú médiaállományokat.

Alsóbogát község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A KaposKoppány menti dombvidéken fekszik, Kaposvártól (légvonalban) 17 km-re. Somogy megyében, Kaposvártól, a megyeszékhelytől 23 kilométerre északra fekvő zsáktelepülés. A Kaposvár–Fonyód útvonalon közelíthető meg, Somogyjádról egy 4 km-es bekötőúton. Somogygesztivel csak egy 2,8 km-es földút köti össze, ha ez burkolatot kapna, a 67-es főútról is elérhető lenne Mernyén keresztül. Vasúti összeköttetése 6 km-re Somogyjádon van.

Környező települések: kelet: Somogygeszti (39,6 km, földút: 2,8 km); északnyugat: Edde (9,3 km, földút: 2,4 km); délnyugat: Somogyjád (4,2 km); dél: Várda (10,4 km, földút: 5,3 km) és Magyaregres (22,8 km, földút: 11,2 km);

Története[szerkesztés]

Korábban Edde része volt, 1994-től önálló község.

Alsóbogát (Bogát) Árpád-kori település volt, neve először Szent László királynak, a szentmártoni benedekrendi apátság részére 1083-1095 években kiállított összeírólevélben fordult elő. 1229-ben Bagat alakban a székesfehérvári káptalan birtokaként említették, melyet 1239-ben a káptalan a szentmártoni apátságnak engedett át. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Vugath és Bugat alakban említette, tehát ekkor már egyháza is volt. 1472-től a káptalan és a szentmártoni apátság birtoka volt. Az 1580 évi török kincstári adójegyzék a koppányi náhijébe sorozta. 1660-ban a dézsmaváltságjegyzék szerint már a szigligeti vár tartozéka volt. 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké, 1733-ban pedig csak a Lengyel családé volt.

Később a puszta két részre szakadt: Alsóbogát a Boronkay családé, majd gróf Festetics Miklósé lett, aki itt 1830 körül kastélyt építtetett, mely a 20. század elején Pallini Inkey László birtoka volt. Felsőbogát pedig a Lengyel család után Vrancsics tábornok birtokába került, aki itt kastélyt építtetett. Később báró Puteány Sándor, majd a Gludovácz és Inkey családok birtokába került. 1856-ban gróf Zichy Károlyé volt.

A község határában római korból származó leletek kerültek felszínre.

Nevezetességei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Híres bogátiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]