Ugrás a tartalomhoz

Kercseliget

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kercseliget
Kercseliget temploma
Kercseliget temploma
Kercseliget címere
Kercseliget címere		 Kercseliget zászlaja
Kercseliget zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterMecseki János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7256
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség343 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 18° 03′ 48″46.328000°N 18.063319°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 18° 03′ 48″46.328000°N 18.063319°E
Kercseliget (Somogy vármegye)
Kercseliget
Kercseliget
Pozíció Somogy vármegye térképén
Kercseliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kercseliget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kercseliget (németül: Gerstleck, Gertslek)[3] község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kercseliget három vármegye határán fekszik (Somogy-Tolna-Baranya); a külterületén található hármashatárpontot kopjafa is jelzi. Egykori zsáktelepülés mivoltát a mai időkre elvesztette, miután elkészült a Nagyberkitől idáig húzódó 6512-es út már régóta tervezett, mintegy 2 kilométeres meghosszabbítása Jágónakig, illetve a 6519-es útig.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település szőlőtermő területei mégis a Balatonboglári borvidék részét képezik.[4]

Története

[szerkesztés]

Első okleveles említésekor, 1332-ben egyházas hely volt. A középkori település a török támadások következtében elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra. A 18. század közepén gróf Niczky Kristóf (Niczky Christophorus) tárnokmester vásárolta meg. Később az 1700-as években említik ismét, mint puszta. A 18. században a Madarász és Hunyady, majd 1859-től a Maár és Pallavicini családoknak voltak itt birtokaik. Az 1700-as években beköltözött német telepesek, kertecske, ligetecske néven illették a települést. Ebből alakulhatott ki mai neve. Más források szerint a település neve a Kercse magyar személynévből származtatható. A település egyetlen műemléképülete az 1800-as évek elején épült, klasszicista stílusú Maár-kastély. A szintén jelentős építészeti értéket képviselő katolikus templomot 1770-ben emelték és az 1895-ös átépítés során nyerte el mai formáját. Korábban téglagyár, valamint, heti nagy állatvásár (vásártér) is működött a településen.

A Maár-kastélyban az államosítás után, mint annyi sok hasonló épületben, volt bérlakás, kultúrház, posta, pinceklub és párthelyiség, valamint könyvtár is. 1998-ban adta el a Községi Közös Tanács egy kft-nek, azóta sajnos cserélődnek a tulajdonosok. Több befektető visszalépett, meglátva a bozóttá vált 2 hektárnyi, egykor csoda szép parkot. Jelenleg teljesen elhagyottan, pusztuló állapotban van. A faluban 80%-os a munkanélküliség, de ha megjavulna a kastély állapota, az új munkahelyeket adhatna a falu lakosainak. Termálvíz is van a kastélypark alatt. A kastély, a strand és a melegvíz eltarthatná a kúria új gazdáit és a községet is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Mecseki János (független)[5]
  • 1994–1998: Mecseki János (független)[6]
  • 1998–2002: Mecseki János (független)[7]
  • 2002–2006: Mecseki János (független)[8]
  • 2006–2010: Mecseki János (független)[9]
  • 2010–2014: Mecseki János (független)[10]
  • 2014–2019: Mecseki János (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Mecseki János (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Mecseki János (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
391
376
371
323
336
344
343
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 14% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 10,6%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 17,6% (11,7% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 23,8% cigánynak, 1,5% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,2% volt római katolikus, 6,3% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 2,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (47,9% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Maár-kastély
  • Római katolikus templom
  • Kercseligethez tartozó Bükkpusztán is található egy kisebb Maár kastély
  • A községben Kercseligeti Gyöngyszemek néven roma folklór hagyományőrző együttes működik.
  • Egy híres kercseligeti idősekből álló népi hagyományőrző énekkar, időnként jágónaki és nagyberki tagokkal kiegészülve

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kercseliget (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. június 10.)
  4. ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  5. ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  7. ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  12. ↑ Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  13. ↑ Kercseliget Helységnévtár
  14. ↑ [/ Kercseliget] Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kercseliget&oldid=27439055”