Kercseliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kercseliget
Kercseliget temploma
Kercseliget temploma
Kercseliget címere
Kercseliget címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Mecseki János (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Kaposvölgyiné dr. Hangyál Margit
Irányítószám 7256
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 371 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 19,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kercseliget (Magyarország)
Kercseliget
Kercseliget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 18° 03′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 18° 03′ 52″
Kercseliget (Somogy megye)
Kercseliget
Kercseliget
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kercseliget témájú médiaállományokat.

Kercseliget (németül Gertslek) község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kercseliget 3 megye határán fekszik (Somogy-Tolna-Baranya). A település külterületén található hármashatárpontot kopjafa is jelzi. Egykori zsáktelepülés mivoltát a mai időkre elvesztette, mivel elkészült a már régóta tervben lévő összekötő út (2 km) Kercseliget és Jágónak között.

Története[szerkesztés]

Első okleveles említésekor, 1332-ben egyházas hely volt. A középkori település a török támadások következtében elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra. A 18. század közepén gróf Niczky Kristóf (Niczky Christophorus) tárnokmester vásárolta meg. Később az 1700-as években említik ismét, mint puszta. A 18. században a Madarász és Hunyady, majd 1859-től a Maár és Pallavicini családoknak voltak itt birtokaik. Az 1700-as években beköltözött német telepesek, kertecske, ligetecske néven illették a települést. Ebből alakulhatott ki mai neve. Más források szerint a település neve a Kercse magyar személynévből származtatható. A település egyetlen műemléképülete az 1800-as évek elején épült, klasszicista stílusú Maár-kastély. A szintén jelentős építészeti értéket képviselő katolikus templomot 1770-ben emelték és az 1895-ös átépítés során nyerte el mai formáját. Korábban téglagyár, valamint, heti nagy állatvásár (vásártér) is működött a településen.

A Maár-kastélyban az államosítás után, mint annyi sok hasonló épületben, volt bérlakás, kultúrház, posta, pinceklub és párthelyiség, valamint könyvtár is. 1998-ban adta el a Községi Közös Tanács egy kft-nek, azóta sajnos cserélődnek a tulajdonosok. Több befektető visszalépett, meglátva a bozóttá vált 2 hektárnyi, egykor csoda szép parkot. Jelenleg teljesen elhagyottan, pusztuló állapotban van. A faluban 80%-os a munkanélküliség, de ha megjavulna a kastély állapota, az új munkahelyeket adhatna a falu lakosainak. Termálvíz is van a kastélypark alatt. A kastély, a strand és a melegvíz eltarthatná a kúria új gazdáit és a községet is.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Maár-kastély
  • Római katolikus templom
  • Kercseligethez tartozó Bükkpusztán is található egy kisebb Maár kastély
  • A községben Kercseligeti Gyöngyszemek néven roma folklór hagyományőrző együttes működik.
  • Egy híres kercseligeti idősekből álló népi hagyományőrző énekkar, időnként jágónaki és nagyberki tagokkal kiegészülve

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kercseliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]