Somogytúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogytúr
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Somogytúr címere
Somogytúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállásközség
PolgármesterTakács János (független)[1]
Irányítószám8683
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség435 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 32″, k. h. 17° 45′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 32″, k. h. 17° 45′ 51″
Somogytúr (Somogy vármegye)
Somogytúr
Somogytúr
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogytúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogytúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogytúr község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Szigetvár-Kaposvár-Balatonszemes közt húzódó 67-es főút közelében fekszik. Déli részén válik ketté a főút régi és 2007-ben átadott új, településeket elkerülő nyomvonala; a szétválástól a régi nyomvonal 6713-as útként húzódik északnak, Balatonlelle felé. Közigazgatási területét egy-egy rövid szakaszon érinti az Andocs-Látrány közti 6514-es út, a nyúlfarknyi 6515-ös út, valamint a 6714-es út is.

Jellegzetes somogyi falu, a hegyes-völgyes ligetekkel tarkított környékével mindössze 12 kilométerre van Balatonlellétől. Onnan és a megyeszékhelyről is könnyen megközelíthető, ugyanis átvezet rajta a 67-es főútvonal régi nyomvonala. A legközelebbi vasútállomás Balatonlellén van.

A település szőlőtermő területei a Balatonboglári borvidék részét képezik.[3]

Története[szerkesztés]

Somogytúr kétszer élte fénykorát. Először a török megszállás előtt, majd a 18. századi betelepítések után.

Okleveleinkben a Túri puszta 1082-ben szerepel először az oklevelekben Tuuri puszta írásmóddal, mint veszprémi káptalan birtoka. Az 1200-as években templomos helyként említik. Egy 1280-ban keletkezett adománylevél szerint szőlőben és halastavakban bővelkedett. A 15. század végén pedig már mint több köznemesi család birtoka, vásárszabadalmat nyert mezőváros. A török időkben jogot formált rá a fonyódi várkapitány, az endrédi, a koppányi és a szemesi török őrség is. 1575-ben, a fonyódi vár eleste után, teljesen a töröké lett .

A település 1580-ban kihalt, már csak hét portát számoltak össze. A régi falu a dombon állt, az új 1710 után az úthoz közelebb épült fel. 1721-ben itt emelték fel a sövényfonásos, sárral betapasztott falú református imaházat. Ezt a tóti birtokos, Lengyel Gáspár leromboltatta, és a helyébe haranglábas katolikus templomot építtetett. Hajdan Somogytúrhoz tartozott Nagy- és Kisbabod, Tard és Berencsepuszta is.

A somogytúri klasszicista stílusú, egykori Bosnyák-kúriában élt és alkotott dr. Kunffy Lajos festőművész. A ház és a művészparkban álló egykori műterme ma múzeum. Festményeiből és személyes tárgyaiból összeállított állandó emlékkiállítás várja az érdeklődőket. Dr. Kunffy jogot végzett, államtudományi doktorátust is szerzett, ezzel párhuzamosan járt a budapesti képzőművészeti főiskolára. Tanult és kiállított Münchenben, Párizsban, ahol a Becsületrend lovagkeresztjét is megkapta. 1913-ban telepedett végleg haza. Festményein megelevenedik a magyar táj, a falusi emberek élete. Híresek a környékbeli cigányokat ábrázoló képei, de lefestette a somogytúri tiszteletes urat is. Kunffy Lajos nem csak híres művész, földbirtokos és malomtulajdonos is volt.

A 30-as években Somogytúr jelentős településnek számított, a környező puszták és kis falvak központjaként. Jelenleg a ~190 lakásában már csak ~438 fő él.

A Kunffy-emlékmúzeum mellett a Móricz Zsigmond Művelődési Házban könyvtár kínál művelődési lehetőséget.

Somogytúrnak két temploma is van:

  • Az Árpád utcában a falut átszelő főútvonal mellett áll a szépen rendbe hozott református templom.
  • A Kossuth utca végén emelkedő kis halomra épült a múlt század végén a római katolikus templom.

Az építés fő kezdeményezője és támogatója gróf Jankovich János szőlősgyöröki földbirtokos volt, akinek e környéken is voltak jelentős birtokai. Az Inkey család is segítette a templomépítést. A katolikus templom melletti épület egykor iskola volt.

A Balatontól mindössze néhány kilométerre fekvő településekre már nemcsak kirándulni járnak a turisták, hanem szívesen laknak is a zajos parttól távolabb eső csendes kis falvakban. A somogytúri háztulajdonosok közül mind többen kapcsolódnak be a falusi turizmusba, a lakáskiadásból befolyó összeggel egészítik ki a jövedelmet.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Németh István (független)[4]
  • 1994–1998: Tóth Jenő (független)[5]
  • 1998–2002: Tóth Jenő (független)[6]
  • 2002–2006: Müller Tibor (független)[7]
  • 2006–2010: Müller Tibor (független)[8]
  • 2010–2014: Müller Tibor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Müller Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Takács János (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
447
446
454
419
437
435
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 21,2%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 6,5% (27,2% nem nyilatkozott).[11]

Források[szerkesztés]

  • Kaposvár, megyei könyvtár: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. (Szerk.: Csánki Dezső.) Budapest é. n. (1914)

Nevezetességei[szerkesztés]

Kunffy Lajos Emlékmúzeum, volt Bosnyák-kúria

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Somogytúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. ↑ Somogytúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Somogytúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. ↑ Somogytúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Somogytúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Somogytúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. ↑ Somogytúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. ↑ Somogytúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  11. ↑ Somogytúr Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somogytúr&oldid=26611210”