Ádánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ádánd
A zalalövői Csapody család kastélya Ádándon
A zalalövői Csapody család kastélya Ádándon
Ádánd címere
Ádánd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Siófoki
Jogállás község
Polgármester Szatmári Kornélia (független)[1]
Irányítószám 8653
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 2125 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 71,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ádánd (Magyarország)
Ádánd
Ádánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″
Ádánd (Somogy megye)
Ádánd
Ádánd
Pozíció Somogy megye térképén
Ádánd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ádánd témájú médiaállományokat.

Ádánd község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kis-Koppány patak mellett fekszik, a legközelebbi város Siófok (12 km). Településszerkezete: dombvidéki sorfalu.

Vasútállomása elérhető a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Ádánd Árpád-kori település. Nevét 1265-ben említette először oklevél Adand alakban írva, mint a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokát. Ez ág sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye, és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták. 1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban osztopáni Perneszy Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járás) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai. A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században kezdett újra benépesülni, ekkor közbirtokossági falu volt.

1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszy család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a zalalővöi Csapody család, valamint a vizeki Tallián, a szántói Botka és a Szelestey, majd a Zeke, a nádasi Terstyánszky, a Horváth és a barkóczi Rosty családok voltak a földesurai. 1802. május 24.-én zalalövői Csapody Gábor (1760-1825) 14 ezer forintot fizetett osztályosrokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, és békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenccel (1742-1807), nemesapáti esperessel, tubolyszeghi Tuboly Lászlóval (1756-1828), néhai boldogfai Farkas Erzsébet férjével, és több Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta az osztopáni Perneszy őseitől, akkor még osztatlan, és több családtag által bírt ádándi birtokot.[3] Az egyik földbirtokos a 19. század elején vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) somogyi alispán volt. A hatalmas zalalövői Csapody féle kastélyt és az uradalmát, 1856-1857-ben a gróf Wickenburg, majd a Tallián család, és ezektől később a Bálványosi Satzger család vette meg a gyermetkelen zalalővői Csapody Páltól (1808-1859), a család utolsó férfi tagjától.

1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.

1831-ben a kolera pusztított itt, 1910 márciusának elején pedig 32 háza égett le.

A 20. század elején bálványosi Satzger Géza (1917-1943) úrnak[4] volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád-kori templom romja (más néven Törökhagyás; romanikus és gótikus stílusú). A templom az egykori Hetye (Ketye) faluban állt, mely további 3 településsel: Pöszével (Pesze), Éliással (Villa Elyas) és Kisfaluddal, valamint egy Sövény nevű birtokkal (Terra Suwen) együtt a mai Ádánd helyén feküdt.
  • Csapody-kastély – Csapody Pál építtette 1835-ben, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. 1946 és 2007 között Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet működött benne. Jelenleg kihasználatlan.
  • Tallián kúria - A Vizeki Tallián család barokk kúriája a 18. sz. első feléből. Ma az általános iskola gazdasági épülete.
  • Római katolikus templom (barokk stílusú, 1747). Kertjében áll az 1816-ból származó, klasszicista stílusú Immaculata (Szeplőtelen Szűz)-szobor.
  • Református templom (késő barokk, 1828).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ádánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ZML. IV. 24 / nn Marton György hivatalos iratai. 1803. aug 22 előtti. F 1. No 1-44
  4. http://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_SZSZ_Jamk_52_1938_45/?query=SZO%3D(satzger%20g%C3%A9za)&pg=218&layout=s

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]