Csapody-kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csapody-kastély
Ádánd - Palace.jpg
Ország Magyarország
Település Ádánd, Somogy megye
Épült 1820–1827 (193 éves)
Építtető Csapody Pál
Stílus klasszicizáló késő barokk, copf
Család Csapody család
Állapota elhanyagolt

Jelenlegi funkció kihasználatlan
Látogatható nem
Elhelyezkedése
Csapody-kastély (Somogy megye)
Csapody-kastély
Csapody-kastély
Pozíció Somogy megye térképén
é. sz. 46° 51′ 28″, k. h. 18° 09′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 28″, k. h. 18° 09′ 42″

A Csapody-kastély a Somogy megyei Ádánd község egyik műemléke. 2007-ig iskola működött benne, azóta üresen, kihasználatlanul áll. Egyemeletes, közel téglalap alaprajzú épület, timpanonos főhomlokzata kelet felé néz. A tetején sorakozó manzárdablakok valószínűleg jórészt vendégszobákhoz tartoztak.[1]

Története[szerkesztés]

Ott, ahol a mai kastély található, az ősrégi osztopáni Perneszy családnak már a 17. században állt egy kastélya. Ennek a családnak volt leányági leszármazottja az a zalalövői Csapody család, amelynek már Ádándon született tagja, Csapody Pál, a jobbágyfelszabadítás előtti utolsó helyi földesúr a korábbi kastély helyére felépíttette a mostani kastélyt 1820 és 1827 között.[2] Hogy teljesen vehesse birtokba a hatalmas uradalmat, Csapody Gábor megvásárolta a boldogfai Farkas családtól az őket illető részét. 1801. április 21.-én létrejött egy egyezség nádosi Tersztyánszky János, Csapody Gáborné nádasi Tersztyánszky Erzsébet, Botka Mihályné nádasi Tersztyánszky Anna és vizeki Tallián Ignácz, mint néhai nádosi Tersztyánszky Sófia férje; sz egyezség szerint Csapody Ferenc örökösei, az az Csapody Gábor és leszármazottjai, további 10 000 forint rá fizetése mellett megkapták örök tulajdonul a Csapody Ferencnek felvallott és 1744-ben át is adott birtokokat Somogy megyében. Később, 1802. május 24.-én, Csapody Gábor 14 000 forintot fizetett osztályos rokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, akik szintén Perneszy származásúak, és ezzel békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenccel (1742-1807), nemesapáti esperessel, Tuboly Lászlóval, és a többi Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta a Perneszy őseitől, addig még osztatlan, és több családtag által bírt ádándi birtokot.[3] Ezután a birtokszerzés után, Csapody Gábor lett a vármegye egyik legtehetősebb ura. Csapody Pál és nádasi Tersztyánszky Erzsébet (1770-1841) egyetlen fia, zalalövői Csapody Pál (18081859), ádándi nagybirtokos, híres lótenyésztő, táblabíró, 1848-as honvédkapitány.

Csapody Pál jó barátja volt Deák Ferencnek, Csány Lászlónak, valamint több akkori jelentős politikusnak. 1849 márciusának elején az építtető meghívására a kastélyba érkezett többek között Wesselényi Miklós, Kemény Zsigmond, egy Viczay gróf és Roboz István, akik politikai kérdésekről, például a nemrég lezajlott kápolnai csatáról vitáztak. Roboz itt írta Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét is. Csapodynak, a híres lótenyésztőnek és lovasnak köszönhetően az ádándi lovasélet is fellendült, az uradalmi istálló és egy valószínűleg kocsiszínnek (később marhaistállónak) használt épület ma is áll.[2]

Csapody Pál gyermek nélkül hunyt el. Özvegye, kisgeszényi Szabó Amália (1809–1888) asszony hamarosan eladta a kastélyt és a hozzá tartozó jelentős birtokot.[4][5] Ezután a kastélynak több tulajdonosa is volt, például egy Wickenburg gróf, majd a Tallián, később pedig a Satzger család. Utóbbiak több nemzedéken át nagy területen gazdálkodtak is Ádánd térségében, de a 2. világháború idején elmenekültek. A kastélyt ezután emberek egy csoportja gyorsan kifosztotta és a berendezést elhordta, sőt, még az épületben is kár esett. Az államosítás után mezőgazdasági szakmunkásokat kezdtek képezni a kastélyban, amelyet 1980 és 1985 között átépítettek (tetőszerkezete egyszerűbbé vált). 2000 nyarán belső átalakításokat is végeztek, majd 2007-ben a mezőgazdasági szakiskola megszűnt, azóta az épület üres, kihasználatlan, állapota lassan romlik.[2]

A kastélypark[szerkesztés]

A kastély körüli park egykor közel 6 hektáron terült el, de amikor a 2. világháború után iskolát alakítottak ki benne, területe az újonnan épített sportpályák, terménytárolók, hangárok és műhelyek miatt jelentősen lecsökkent, értékes növényzetéből is sok fát kivágtak. (Igaz, később részben újraparkosították a területet.) Néhány 100–150 éves fa ma is áll a parkban, köztük több 200 cm-nél is nagyobb törzskerületű vadgesztenye és egy 416 cm kerületű fekete dió. Más jellemző fafajok még a páfrányfenyő, a platán, a vasfa, az ezüstfenyő, az erdei fenyő, a feketefenyő, a közönséges nyír és a tiszafa. A parkban megtalálható az egykori iskola névadójának, Fekete Istvánnak a mellszobra is.[6]

Források[szerkesztés]

  1. Herczeg Renáta: Az ádándi Csapody-kastély. Múlt-kor. [2017. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  2. a b c Nevezetességeink. Ádánd honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
  3. ZML. IV. 24 / nn Marton György hivatalos iratai. 1803. aug 22 előtti. F 1. No 1-44
  4. A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)T. Mérey Klára: A gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődése Somogy megyében a dualizmus korában
  5. Csapody Pálné Szabó Amália gyászjelentése. (Hozzáférés: 2018. február 23.)
  6. Ádánd község örökségvédelmi hatástanulmánya (PDF). (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)