Tuboly László (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tuboly László
Született 1756. április 10.
Szentliszló, Pusztamagyaród
Elhunyt 1828. május 21. (72 évesen)
Nagylengyel
Nemzetisége magyar
Házastársa boldogfai Farkas Erzsébet (1761-1800)
Foglalkozása jogász
költő,
nyelvújító

Tubolyszeghi Tuboly László (Szentliszló, Pusztamagyaród, Zala megye, 1756. április 10.Nagylengyel, Zala megye, 1828. május 21.) Zala megyei jogász, főszolgabíró, táblabíró, költő, földbirtokos, szabadkőműves, nyelvújító.

Élete[szerkesztés]

Tuboly László aláírása 1799. február 18.-ai családi levélben

Régi zalai nemesi családba született tubolyszeghi Tuboly Mihály (1719-1784), főszolgabíró, és gulácsi Farkas Krisztina (1734 - †?) gyermekeként. Anyai nagyszülei gulácsi Farkas László (1705-1769), vasi insurgens kapitány, káldi földbirtokos, és Sala Terézia (1707-1763) voltak. Keresztszülei pallini Inkey Boldizsár (1726-1792), zalai alispán, és neje szalapatakai Nagy családból való szalapatakai Nagy Júlianna (1731 1767) úrnő voltak. Tuboly László testvérei: Tuboly Imre, táblabíró, hencsepusztai birtokos; Tuboly János (1773-1818), táblabíró, birtokos, akinek neje tekintetes Jaán Borbála (1786-1823); és Tuboly Terézia (1758-1810), aki egyházasbüki Dervarics Mihály (1750-1814) gutorföldei földbirtokosnak a felesége volt.

Tuboly László rövid ideig jószágkormányzó volt a Festetics György gróf muraközi birtokában, ahol Hajnóczy Józseffel ismerkedett meg és így került kapcsolatba a magyar jakobinus mozgalommal. 1777. szeptember 9. és 1781. szeptember 21. között az éppen létesített új zalalövői járás első alszolgabírája lett, a majdani sógora mellett, boldogfai Farkas András (1740-1780) főszolgabíró mellett. 1781. szeptember 24.-e és 1786. június 14. között Egerszeg alszolgabírája, majd a ugyanennek a járásnak a főszolgabírája lett 1790. április 7.-e és 1795. május 4.-e között.[1]

1794. augusztus 18.-án a felperes csébi Pogány Ádám (1746-1814), és az alperes boldogfai Farkas család között létrejött egy egyezmény.[2] Pogány Ádám szolgabíró a Gömör vármegyei Kelemér nevű településen lakott, azonban elszánta magát, hogy vissza fogja szerezni a családja ősi zalai birtokait. Több családot is beperelt akkor (köztük más megyékben az Eszterházyt és a Gyulafit). Zalában felkereste a boldogfai Farkas családot, amely Farkas Ferencné barkóczi Rosty Annán keresztül örökölte polyanai Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára ősanyja birtokai egy jelentős részét.[3] Tuboly László, boldogfai Farkas Erzsébet férje, sógorával, boldogfai Farkas Ferenccel (17421807), nemesapáti plébánossal, együttműködvén a család régi oklevelei alapján összeállította a leszármazási táblákat, és kutatta a boldogfai Farkas család osztopáni Perneszy és szenterzsébeti Terjék őseit. Pogány Ádámnak végül sikerült szereznie 1000 arany vinculumot a családtól. 1795. májusában találjuk a dékánfalvai birtokán, és állása ekkor gróf Festetics György Csáktornya uradalmi kormányzója volt.

Spissich János (1745-1804) zalai alispánnal szintén szoros barátságot ápolt, és ő is tagja volt a "Jó tanácshoz" címzett szabadkőműves páholynak Zalaegerszegen, amelyet Spissich vezetett.[4] Ugyanakkor, közeli barátja volt Tuboly Lászlónak Pálóczi Horváth Ádám, és több alkalomban levelezett Kazinczy Ferenc íróval, a magyar nyelvről.[5] László kapcsolatba került a Martinovics mozgalommal és a megyei ellenállásban való részvétele miatt elmozdították az állásából Spissich Jánossal és gróf Festetics Györggyel együtt 1795-ben.[6] Ő semmisítette meg Spissich kompromittáló iratait, elősegítve, hogy a megye alispánját ne ítéljék el a Martinovics-perben. 1797-ben született a gyermeke Nagylengyelben, azonban a nagy botrány után 1798-tól ismét visszavonult a dékányfalvai birtokára és gróf Festetics védelmét élvezte egy ideig. Egy idő után pedig visszavonult a nagylengyeli birtokába, ahol komolyabban kezdett foglalkozni az irodalommal és a költészettel. Horváth Ádám és Tuboly együtt vásárolta meg Spissich Sándortól apja, Spissich János könyvtárát, mivel a tervük az volt, hogy közösen építenek egy házat a két család használatára.[7]

Az 1806. június 9.-i vármegyei közgyűlésen bizottságot választottak a megyei tiszti szótár elkészítésére. A bizottság tagjai közül báró Gilányi János, forintosházi Forintos Gábor, Tuboly László, Kisfaludy Sándor, Takáts József és Csutor János találhatóak.[8]

1819-ben és 1824-ben a vármegyei tisztújítással foglalkozó választmány tagja volt.[9]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Tuboly László, 1779. október 16.-án Zélpusztán vette feleségül a boldogfai Farkas családból származó, boldogfai Farkas Erzsébet Dorottya (*Boldogfa, 1761. április 15. – †1800) kisasszonyt, boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán és barkóczi Rosty Anna (1722-1784) lányát. Felesége révén jelentős kis vagyonhoz jutott miután az 1779-ben megírt Rosty Anna végrendeletében, lányának, boldogfai Farkas Erzsébetnek az egész Somogy és Tolna megyei birtokrészeit hagyta, amelyeket a Perneszy családtól örököltek, valamint a salomvári egész birtokrészeivel együtt.[10] A somogyi birtokrészeket, amelyek Ádándon helyezkedtek el, végül zalalövői Csapodi Gábornak adta el. Tuboly László és boldogfai Farkas Erzsébet gyermekei a mileji birtokában születtek és élete utolsó éveit Nagylengyelben töltötte. Tuboly Lászlónak és boldogfai Farkas Erzsébetnek 9 gyermeke született, azonban csak négy leány- és egy fiúgyermeke megérte a felnőtt kort:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]