Inkey család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Inkey család címere

A pallini Inkey család egy dunántúli nemesi család volt, amelynek birtokközpontja Nagykanizsa környékén helyezkedett el. A család kastélya Iharosberényben található. A családból Inkey Nándor 1875-ben, József 1895-ben kapott bárói rangot.

Története[szerkesztés]

Iharosberényben 1726-ban telepedtek le az Inkeyek, kastélyukat 1750-ben, Inkey Gáspár építette és ekkor kezdődött meg a kastélypark kialakítása is. A község 1726-tól az Inkey család birtoka volt, és az is maradt 219 esztendőn át, egészen 1945-ig. A két évszázad alatt meghatározó szerepet játszottak a község életében. A családról az a monda járja a környéken, hogy ősük kanász volt, aki lefejezett egy török basát miközben az egy patak fölé hajolva éppen szomját oltotta. Állítólag ezért kapta azt a kiváltságot, amely értelmében birtokába szállottak mindazon földek, melyeket egy nap alatt körül tudott lovagolni. A mondabeli patakot ma is mutogatják az idősebbek „Petekút” néven. A valóságban a pallíni Inkey család magát a Dunántúli ismert Inkey Loránth családdal egy közös törzsből eredezteti, mely a 17. század végén a hangzatosabb Inkey nevet vette használatba. A család a Dunántúlon és Horvátországban is rendelkezett birtokokkal. Nemessége állítólag 1419-ben erősíttetett meg. A családfa élén álló Inkey Ferenc fiát 1693-ban meggyilkolták és csak lányai maradtak. Másik fia, János, még a 17. század végén nádori adományt vitt Rigyác, Petri, Eszteregnye helységbeli birtokaira, majd megszerezve a fiú örökös nélkül meghalt Nagy Ferenc leányaitól Iharosberény, Sormás, Újudvar, Iharos, Miháld falvakat. Azokra III. Károly királytól 1721. október 3-án adományt nyert, még Inkei Loránth néven. Ekkor kerül birtokába az előnevet adó Palin község is és utána vette föl a család a pallini Inkey nevet.

Inkey Ferenc légrádi kapitány, zalai követ és Horváth Dorottya fia Inkey János (†1747) először 1702 és 1710 között, majd 1715 és 1732 között Zala vármegye alispánja volt,[1] majd 1735-ben királyi tanácsosi rangra emelkedett. Pallini Inkey János Mezőszegedi Szegedy Máriát, Szegedy Pál somogyi alispán és Telekesi Török Kata lányát vette feleségül, aki hat gyermeket adott neki.[2] Fiai közül kettő, Inkey Gáspár és Inkey Boldizsár két ágra bontotta a családot. Az előbbi ága iharosberényi, az utóbbi ága a pallíni előnevet használta, fő birtokaik után. Inkey Gáspár (1716-1776) katonai pályát választott. Már 1756-ban a Dessewfy ezred ezredese lett, 1772-ben már tábornoka volt. Ő építette 1750-ben a család iharosberényi kastélyát, illetve 1786-ban a (családi) nagykanizsai Inkey kápolnát. A család kriptája Iharosban, kápolnája Nagykanizsán, kastélya Iharosberényben található. 1815 és 1817 között a kastélyhoz tartozó birtok jószágigazgatója volt Bartosságh József gazdasági író is. Rendkívüli vagyonos köznemesként, Inkey Gáspár, Mária Terézia úrbérrendezés korában 12 birtokkal, 3432 úrbéri holddal és 597 jobbággyal rendelkezett.[3] Inkey Gáspár felesége Von Rappold Mária (†1760) volt. Dédunokája Inkey Antal somogyi szolgabíró (1776-1831) és Tarródházi Kiss Teréz (1791-1840) fia, Pallini Inkey József (1813-1900) 1895. november 17-én bárói rangot kapott, felesége gróf Batthyány Gabriella (1814-1845), gróf Batthyány István és gróf Bolza Antónia lánya volt.[4] Inkey József és Batthyány Gabriella fia, báró pallini Inkey István (1842-1905), főrendiház örökös tagja volt.[5] Budapesten, 1870. július 19.-én, feleségül vette vásárosnaményi báró Eötvös Jolán (1847-1909) úrhölgyet,[6] vásárosnaményi báró Eötvös József (18131871) jogász, vallás- és közoktatásügyi miniszter és barkóczi Rosty Ágnes (18251913) lányát. Inkey István és Eötvös Jolán fia, báró pallini Inkey Pál (1876-1942) országgyűlési képviselő, a magyar főrendiház örökös tagja, felsőházi tag volt.[7]

Másrészt, Inkey János fia, Gáspár testvére, Pallini Inkey Boldizsár (1726-1792) zalai másodalispán volt 1754. november 11. és 1757. augusztus 17. között,[8] majd zalai elsőalispán 1757. augusztus 17-étől 1758. január 22-éig,[9] és utána megint másodalispán 1758. január 7. és 1761. október 26. között.[10] Első felesége Szalapatakai Nagy Júlia (1731-1767), Nagy György zalai alispán és Lada Zsófia lánya. Első neje halála után 1769 április 5-ém Ürményen vette feleségül Ürményi ürményi Katalint (1747-1772), Ürményi István és Moszticzky Borbála lányát, majd a harmadik felesége Fületinczi Keltz Eleonóra (1746-1787), Keltz Ádám és Stark Anna lánya lett.[11] Kevésbé vagyonos mint a bátyja, Inkey Boldizsár Mária Terézia úrbérrendezés korában zalai 12 birtokkal, 776 úrbéri holddal és 63 jobbággyal rendelkezett.[12] Boldizsár és Szalapatakai Nagy Júlia fia Pallini Inkey Imre (1757-1813) királyi tanácsos volt. Imre első feleségétől, Jeszenovszky Franciskától (1756-1788) származott Pallini Inkey Imre (1788-1848), aki zalai másodalispán volt 1825 és 1826 között,[13] majd zólyomi főispán lett. Később Pallini Inkey Imre zólyomi főispán és Nemeskéri Kiss Jozefa fia, Inkey Ferdinánd (1829-1890) részesült 1875. augusztus 17.-én a bárói rangra emelésben.[14]

A taródházi temetőben nyugszik a család egyik híres tagja, Inkey József báró öccsének, Inkey Zsigmondnak (1819-1886) és gróf Batthyány Antóniának (1827-1902) a fia,[15] az akadémikus Pallini Inkey Béla (18471921) geológus, a magyar agrogeológiai kutatások megalapozója.

A család címere[szerkesztés]

A paizs kék udvarában hármas halmon ágaskodó koronás oroszlán. Első jobb lábával buzogányt, a másikkal levágott török fejet tartva. A paizs fölötti sisak koronáján páncélos kar könyököl, buzogányt tartva, kétfelől jobbról kiterjesztett fekete sasszárny között. A foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. A család címere látható az iharosberényi kastélyon is.

Kastélyok, kúriák[szerkesztés]

Az iharosberényi Inkey-kastély

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. .253.o.
  2. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó, 633.o.
  3. Fónagy Zoltán. A nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában, Adattár II. MTA. 2013. 1025.o.
  4. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó, 634.o.
  5. familysearch.org báró Inkey István gyászjelentése
  6. familysearch.org báró Inkey Istvánné báró Eötvös Jolán gyászjelentése
  7. MACSE.ORG Inkey Pál adatlapja
  8. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. 254.o.
  9. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. 253.o.
  10. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. 254.o.
  11. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó, 636.o.
  12. Fónagy Zoltán. A nemesi Birtkviszonyok az Úrbérrendezés Korában, Adattár II. MTA. 2013. 1024.o.
  13. Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. 254.o.
  14. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó, 636.o.
  15. Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó, 635.o.