Spissich János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jáprai Spissich János
Jáprai Spissich János.jpg
Született 1745. március 28.
Sümeg
Elhunyt 1804. április 23. (59 évesen)
Kisgörbő
Nemzetisége magyar
Házastársa nagymányai Koller Borbála (17521806)
Foglalkozása Zala vármegye alispánja

Jáprai Spissich János (Sümeg, 1745. március 28.Kisgörbő, 1804. április 23.) Zala vármegye alispánja, a magyar jakobinus mozgalom tagja, szabadkőműves páholy főmester.

Élete[szerkesztés]

A nemesi származású jáprai Spissich család sarja. Édesapja jáprai Spissich Sándor (17061759), Sopron vármegye főszolgabírája, és édesanyja forintosházi Forintos Katalin.[1] Anyai nagyszülei a sümegi lakós forintosházi Forintos Zsigmond (16841744) főszolgabíró, és keményegerszegi Kemény Orsolya voltak.[1] Spissich Sándor, a felesége után a vönöcki birtokot kapta, de bírt neje után Zalában is. Idővel Sümegre tette lakását, ahol fia Spissich János született.

1761-ben Spissich János belépett a jezsuita rendbe és tanulmányai, képzése után, Kőszegen, Komáromban, Gyöngyösön volt tanár. 1771-ben elhagyta a rendet és visszatért a világi életbe.[2] 28 évesen, 1773. április 14-én, lett Zala vármegye másodaljegyzője, e tisztséget 1776. október 1-jéig töltötte be.[3] 1781-től a gróf Eltz-uradalom jószágkormányzója, és 1781. szeptember 24. és 1786. július 14. között a vármegye számvevője,[4] majd 1786. július 14-étől 1790. április 7-ig a főjegyzője volt. A liberális érzelmű Spissich János a magyar szabadkőműves mozgalomnak nem csak aktív tagja, hanem a varasdi "A szabadsághoz", majd Zalaegerszegre átköltözve "A jó tanácshoz" címzett páholy vezetője, főmestere volt.[5] Belső baráti köréhez tartozott Hajnóczy József, tubolyszeghi Tuboly László főszolgabíró és Kazinczy Ferenc. Szabadkőműves álneve "Terentius" volt, és mellette a páholy tisztikarában gróf Althan János Mihály zalai főispán helyettes főmesterként, nemes Mlinarics Lajos (1743-1802),[6] zalai alispán, és pallini Inkey Imre felügyelőkként, pálóczi Horváth Ádám titkárként, Ghilányi János szertartásmesterként, Somssich Lázár szónokként, és Laky István kincstárnokként tevékenykedett. Összejöveteleik helyszíne nem ismert, több utalásból arra lehet következtetni, hogy erre alkalmanként az arácsi hegyen, illetve Alsónemesapátiban, Varga Lászlónál kerülhetett sor.[7]

1790. április 7-én Spissich Jánost Zala vármegye első alispánjává választották meg, azonban 1797. április 25-én Ferenc magyar király a tisztségékből leváltotta őt, Mlinarics Lajos másodalispánt, és az egész szabadkőműves szimpatizáló gárdáját, azért mert szembeszálltak az akaratával (az 1797. április 12-i zalai megyegyűlés franciabarát határozata miatt elmozdították). Spissich Jánost, besenyői és velikei Skublics Jánost (1738-1808), Mlinarics Lajost, Tuboly Lászlót, Csány Mártont és több vármegyei hivatalnokot elmozdított az uralkodó és a vármegye táblabírák sorából eltörölni rendelte.[8] Ezzel véget ért a politikai pályafutása, és helyébe zalai első alispánná mesterházi Mesterházy Lajost (17431806), és a császárhű konzervatív, lovászi és szentmargitai Sümeghy Józsefet (17571832), másodalispánná nevezték ki.

Martinovics és társainak pere idején József nádor vizsgálatot rendelt el Spissich ellen, azonban, tubolyszeghi Tuboly László barátja segítségével, iratait megsemmisítve tisztázni tudta magát.[9]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1774. január 6-án vette el Sümegen nagymányai Koller Borbálát (17521806), nagymányai Koller Antal és petőházi Zeke Anna lányát.[10]

  • jáprai Spissich Sándor (17891870). Felesége Derecskey Erzsébet majd tarnói Csontos Terézia volt.
  • jáprai Spissich Katalin, aki először darvai Darvay József testőr, majd nemes Tóth Antal felesége lett.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Abafi 1993: Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1993. ISBN 963-05-6540-4 Reprint