Ugrás a tartalomhoz

Csököly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csököly
Csökölyi parasztház a szennai skanzenben
Csökölyi parasztház a szennai skanzenben
Csököly címere
Csököly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterJakab Csongor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7526
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség915 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 58″, k. h. 17° 33′ 39″46.299489°N 17.560850°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 58″, k. h. 17° 33′ 39″46.299489°N 17.560850°E
Csököly (Somogy vármegye)
Csököly
Csököly
Pozíció Somogy vármegye térképén
Csököly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csököly témájú médiaállományokat.

Csököly község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban. Területe mintegy 2984 hektár.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyatádtól északkeletre, Gige és Jákó közt fekszik, központján a Nagybajom-Kadarkút közti 6618-as út halad keresztül.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csököly nevét 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1382-1383-ban Chukul, 1466-ban Chekel alakban írták. 1466-ban a veszprémi püspökség birtoka volt, majd 1536-ban Pekry Lajos volt birtokosa. Az 1565-1566. évi török kincstári fejadójegyzékben Csokol alakban fordult elő, 45 házzal. 1598-1599-ben és az 1660. évi pannonhalmi tizedjegyzékben is a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt. 1715-ben 57 háztartását írták össze, a mikor a hozzátartozó Jákó-, Kisasszond- és Korpád-pusztákkal együtt a veszprémi püspökségé volt.

1798 áprilisában a községben lakott Csokonai Vitéz Mihály Kis Bálint lelkésznél. Megbetegedett, és hetekig ágyban feküdt. Erről részletesen olvashatunk a Somogyi Kázus című verséhez kapcsolódóan, Répay Lajos tollából.[3] Itt és a szomszédos Hedrehelyen kezdte el írni „Dorottya” című vígeposzát.

A település 1817. október 10-én országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 1721 magyar lakosa volt. Ebből 403 római katolikus, 1300 református, 16 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Kovács Ferenc (független)[4]
  • 1994–1996: Simon Endre (MSZP)[5]
  • 1996–1998:
  • 1998–1999: Paizs Imre (független)[6]
  • 1999–2002: Bognár Zsolt (független)[7]
  • 2002–2006: Bognár Zsolt (független)[8]
  • 2006–2010: Bognár Zsolt (független)[9]
  • 2010–2014: Bognár Zsolt (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Jakab Csongor (független)[11]
  • 2019–2024: Jakab Csongor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Jakab Csongor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 1996. június 2-án[13] és 1999. július 11-én is időközi polgármester-választás zajlott, amiknek oka még tisztázást igényel; annyi biztos, hogy az 1999-es választáson az előző polgármester nem indult.[7]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1076
1060
1068
947
955
960
927
915
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 25% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 19,8%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 5,4% (3,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 21,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1% horvátnak, 0,1% szlovénnek, 0,1% lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 14,3% református, 0,2% evangélikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 11,8% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A római katolikus templom
  • A falu egyik nevezetessége a „fehér gyász”, melynek fő jellegzetessége a fehér színű női gyászruha viselete. A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos ruha a gyászolókat és az öregeket illette.[16]
  • Református temploma 1856-ban épült.
  • Szent Mártonról elnevezett római katolikus temploma 1760-ban épült, műemléki védelem alatt áll. A szentély két oldalfalán látható freskókat feltehetően Johannes Pöckel festette 1760-ban, a tituláris szent, Szent Márton püspök egyik csodatételét (egy fiú feltámasztását) és halálát ábrázolják. Oltárképét Szoldatics Ferenc festette 1854-ben.
  • Csököly környéke Magyarország legfontosabb epertermesztő vidéke.[17] A falu lakosságának jelentős része foglalkozik a gyümölccsel, még eperpálinkát is főznek,[18] és eperfesztivált is rendeznek.[19]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Csököly települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 17..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ "Archivált másolat". 2007. július 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. december 15..
  4. ↑ "Csököly települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  5. ↑ "Csököly települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 4..
  6. ↑ "Csököly települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 21..
  7. 1 2 "Csököly települési időközi polgármester-választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1999. július 11. Hozzáférés: 2020. május 19..
  8. ↑ "Csököly települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 21..
  9. ↑ "Csököly települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 21..
  10. ↑ "Csököly települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 14..
  11. ↑ "Csököly települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 28..
  12. ↑ "Csököly települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 27..
  13. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  14. ↑ Csököly Helységnévtár
  15. ↑ Csököly Helységnévtár
  16. ↑ Magyar néprajzi lexikon
  17. ↑ "Hódít a csökölyi eper". 2012. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 23..
  18. ↑ "A Csökölyi Pálinka Manufaktúra honlapja". 2015. november 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 23..
  19. ↑ "Meghívó a 2012-es eperfesztiválra". 2020. szeptember 12. dátummal az eredeti (DOC) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 23..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csököly&oldid=28649513”