Kapoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kapoly
A kapolyi Szent Mihály-templom
A kapolyi Szent Mihály-templom
Kapoly címere
Kapoly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásTabi
Jogállás község
Polgármester Vidus Lajos (független)[1]
Irányítószám 8671
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség667 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség30,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kapoly (Magyarország)
Kapoly
Kapoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 17° 58′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 17° 58′ 15″
Kapoly (Somogy megye)
Kapoly
Kapoly
Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapoly témájú médiaállományokat.

Kapoly község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út és a Som-Daránypusztától Tabon keresztül idáig húzódó 6511-es út keresztezésénél helyezkedik el, bár a központját egyik útvonal sem érinti, oda csak a 6511-esből kiágazó 65 123-as út vezet. A déli szomszédságában fekvő településekkel a Szorosadtól idáig húzódó 6516-os út kapcsolja össze.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Kaposvár–Siófok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Kapoly megállóhely.[3] 2001 óta azonban a megállóhelyen szünetel a menetjegykiadás.[3]

Története[szerkesztés]

Kapoly neve először a III. Béla király által a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben fordult elő. Nevének változatai: 1337-ben Keethkapul alakban írták, 1347-ben Egyházaskapoly, 1400-ban Kápolnáskapoly néven szerepelt. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt, de az 1267 évi pápai bulla szerint a tihanyi apátságnak is voltak itt birtokai. Neve később1332-1337 között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. 1400-ban Kápolnáskapoly birtokrészeit Zsigmond király Osztopáni Bálintnak és Péternek adományozta. 1460-ban az egyik Kapoly Ugron Imre birtoka volt. 1488-ban Bálványosi Györgynek Egyházas és Kápolnás helységekben levő birtokait nyerték adományul Nagylucsei Orbán egri püspök és testvérei, továbbá Endrédi Somogyi Bernát, de 1488-1489 között birtokai voltak itt Bocskai Jakabnak is. 1512-ben Kápolnás-Kapolyt Perneszi Pál fia, Imre nyerte adományul II. Ulászló királytól. 1536-ban Kápolnás-Kapoly Baronyay Máté, Ewleweldy (Óleveldi) László, Perneszi István özvegye, Perneszi Egyed és Imre, Egyházas-Kapoly pedig Ugron Bernát és Pál, Perneszi Imre, a veszprémi püspök, Kys Mihály és Baronyay Máté birtoka volt. Az 1557 évi adólajstrom szerint pedig mindkét Kapoly a Perneszi nemesekbirtoka volt. 1577-ben osztopáni Perneszy András felsőlendvai várnagy nyerte adományul Rudolf királytól. 1583-ban Kápolnás-Kapoly Perneszi Andrásé, Egyházas-Kapoly pedig a veszprémi püspökségé volt. 1598-1599-ben Nagykapoly néven a tihanyi várhoz tartozott. Az 1609 évi urbárium szerint Nagykapolyon 10 jobbágy lakott. 1612-ben Zala vármegye törvényszéke Nagykapolyt, Lullyát, Felsőendrédet és Alsóendrédet Tóti Lengyel Jánosnak ítélte oda. 1645-ben pedig a tihanyi apátsághoz tartozott. 1660-ban mindkét Kapoly a Perneszieké volt. 1665-ben Perneszi János Kis-Kapoly helységben fekvő birtokait Szabó Jánosnak idegenítette el. 1695-ben birtokosai Perneszi Zsigmond és Anna Julianna voltak. 1715-ben 6 háztartását írták össze és ekkor Babócsay Ferenc özvegye, született Perneszi Anna Julianna, volt a földesura. 1733-ban fele a Perneszi családé, fele pedig a tihanyi apátságé volt. 1776-ban Tallián Gábor örökösei, Tallián Antal, Horváth József, Nagy özvegye, Terstyánszky özvegye, Forintos özvegye és Farkas János voltak itt birtokosok. 1848 előtt a tihanyi apátság, a Tallián és a Csapody családok, az 1900-as évek elején pedig csak a tihanyi apátság volt birtokosa. 1855-ben itt nagy kolerajárvány pusztított, ekkor 60-an haltak meg kolerában.

Kapolyhoz tartozott Böcscsehegy, Kapolyi-puszta és Simon-major is. A Kapolyi-puszta helyén fekhetett a középkorban Kápolnás, vagy másként Nagy-Kapoly.

A 17. század második felében elpusztult, a 18. században németek települtek le a faluba.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott. 1910-ben 1020 lakosából 1018 magyar volt. Ebből 404 római katolikus, 577 református, 30 evangélikus volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Poth Ibolya (független)[4]
  • 1994–1998: Poth Ibolya (független)[5]
  • 1998–2002: Poth Ibolya (független)[6]
  • 2002–2006: Poth Ibolya (független)[7]
  • 2006–2010: Bertalan Béla (független)[8]
  • 2010–2013: Németh Zoltán (független)[9]
  • 2014–2014: Vidus Lajos (független)[10]
  • 2014-2019: Vidus Lajos (független)[11]
  • 2019-től: Vidus Lajos (független)[1]

A településen 2014. március 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,1%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (25,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 16,3%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 6,4% (32,4% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kádár János úttörők körében (1972)
  • Katolikus templom[14]
  • Református templom[15]
  • Kádár-ház (A Fiumében született Czermanik János József, aki három hónapos korától itt töltötte gyermekéveit a nevelőszüleinél, később Kádár János néven a 20. századi magyar történelem meghatározó alakjává vált. Az épületet több helyütt tévesen Kádár János szülőházának nevezik.)[16][17][18]
  • II. világháborús emlékmű

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b Kapoly vasútállomása (magyar nyelven) (html). Vasútállomások.hu. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  4. Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  6. Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  7. Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  9. Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  10. a b Kapoly települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. március 9. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  11. Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  12. 2014. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  13. Kapoly Helységnévtár
  14. Kapolyi római katolikus templom (magyar nyelven) (html). műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  15. Kapolyi református templom (magyar nyelven) (html). Magyar templom - templomaink.hu. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  16. Kádár-ház, Kapoly (magyar nyelven) (html). Magyarországi Turista Kalauz. (Hozzáférés: 2011. június 13.)[halott link]
  17. Kádár szülőháza ma már az enyészeté. Kapos.hu, 2014. február 17. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
  18. Nádfedél és padlófűtés Kádár János emlékházában. mno.hu, 2017. november 4. (Hozzáférés: 2017. november 7.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]