Kapoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kapoly
Kapoly címere
Kapoly címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Jogállás község
Polgármester Vidus Lajos (független)[1]
Irányítószám 8671
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 667 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 30,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kapoly (Magyarország)
Kapoly
Kapoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 17° 58′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 17° 58′ 15″
Kapoly (Somogy megye)
Kapoly
Kapoly
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapoly témájú médiaállományokat.

Kapoly község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon közelíthető meg vasúton.[3] A helyi vasútállomáson 2001 megszűnt a menetjegykiadás.[3]

Története[szerkesztés]

Kapoly neve először a III. Béla király által a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben fordult elő. Nevének változatai: 1337-ben Keethkapul, 1347-ben Egyházaskapoly, 1400-ban Kápolnáskapoly.

1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt, de az 1267 évi pápai bulla szerint a tihanyi apátságnak is voltak itt birtokai. Neve később1332-1337 között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is.

1400-ban Kápolnáskapoly birtokrészeit Zsigmond király Osztopáni Bálintnak és Péternek adományozta. 1460-ban az egyik Kapoly Ugron Imre birtoka volt. 1488-ban Bálványosi Györgynek Egyházas és Kápolnás helységekben levő birtokait nyerték adományul Nagylucsei Orbán egri püspök és testvérei, továbbá Endrédi Somogyi Bernát, de 1488-1489 között birtokai voltak itt Bocskai Jakabnak is.

1512-ben Kápolnás-Kapolyt Perneszi Pál fia, Imre nyerte adományul II. Ulászló királytól.

1536-ban Kápolnás-Kapoly Baronyay Máté, Ewleweldy (Óleveldi) László, Perneszi István özvegye, Perneszi Egyed és Imre, Egyházas-Kapoly pedig Ugron Bernát és Pál, Perneszi Imre, a veszprémi püspök, Kys Mihály és Baronyay Máté birtoka volt.

Az 1557 évi adólajstrom szerint pedig mindkét Kapoly a Perneszi nemesekbirtoka volt. 1577-ben osztopáni Perneszy András felsőlendvai várnagy nyerte adományul Rudolf királytól. 1583-ban Kápolnás-Kapoly Perneszi Andrásé, Egyházas-Kapoly pedig a veszprémi püspökségé volt.

1598-1599-ben Nagykapoly néven a tihanyi várhoz tartozott. Az 1609 évi urbárium szerint Nagykapolyon 10 jobbágy lakott.

1612-ben Zala vármegye törvényszéke Nagykapolyt, Lullyát, Felsőendrédet és Alsóendrédet Tóti Lengyel Jánosnak ítélte oda. 1645-ben pedig a tihanyi apátsághoz tartozott.

1660-ban mindkét Kapoly a Perneszieké volt. 1665-ben Perneszi János Kis-Kapoly helységben fekvő birtokait Szabó Jánosnak idegenítette el. 1695-ben birtokosai Perneszi Zsigmond és Anna Julianna voltak. 1715-ben 6 háztartását írták össze és ekkor Babócsay Ferenc özvegye, született Perneszi Anna Julianna, volt a földesura.

1733-ban fele a Perneszi családé, fele pedig a tihanyi apátságé volt. 1776-ban Tallián Gábor örökösei, Tallián Antal, Horváth József, Nagy özvegye, Terstyánszky özvegye, Forintos özvegye és Farkas János voltak itt birtokosok. 1848 előtt a tihanyi apátság, a Tallián és a Csapody családok, az 1900-as évek elején pedig csak a tihanyi apátság volt birtokosa. 1855-ben itt nagy kolerajárvány pusztított, ekkor 60-an haltak meg kolerában.

Kapolyhoz tartozott Böcscsehegy, Kapolyi-puszta és Simon-major is. A Kapolyi-puszta helyén fekhetett a középkorban Kápolnás, vagy másként Nagy-Kapoly.

A 17. század második felében elpusztult.

A 18. században németek települtek le a faluba.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott. 1910-ben 1020 lakosából 1018 magyar volt. Ebből 404 római katolikus, 577 református, 30 evangélikus volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Katolikus templom[4]
  • Református templom[5]
  • Kádár-ház (itt töltötte gyermekéveit Kádár János)[6]
  • II. világháborús emlékmű

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b Kapoly vasútállomása (magyar nyelven) (html). Vasútállomások.hu. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  4. Kapolyi római katolikus templom (magyar nyelven) (html). műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  5. Kapolyi református templom (magyar nyelven) (html). Magyar templom - templomaink.hu. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  6. Kádár-ház, Kapoly (magyar nyelven) (html). Magyarországi Turista Kalauz. (Hozzáférés: 2011. június 13.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]