Törökkoppány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törökkoppány
Törökkoppány, templom.jpg
Törökkoppány címere
Törökkoppány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Jogállás község
Polgármester Varga György (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7285
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 432 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 16,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Törökkoppány (Magyarország)
Törökkoppány
Törökkoppány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 04″, k. h. 18° 02′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 04″, k. h. 18° 02′ 57″
Törökkoppány (Somogy megye)
Törökkoppány
Törökkoppány
Pozíció Somogy megye térképén
Törökkoppány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törökkoppány témájú médiaállományokat.

Törökkoppány község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Története[szerkesztés]

Törökkoppány, Koppány Árpád-kori település. Feltehetően Koppány fejedelem idején a Somogyvár mellett a somogyi hercegség egyik igazgatási központja.[3] Nevét már 1138-ban említette oklevél „Villa Cuppan” írásmóddal. Az 13321337 évi pápai tizedjegyzékben Koban alakban írva fordult elő; ekkor már plébániája is volt. Ebből az időből való a római katolikus templom szentélye is, amely csúcsíves ízlésben épült.

Várát, mely még a mohácsi vész előtt épült, Ali budai basa vezérlete alatt a törökök elfoglalták. A török hódoltság idejében jelentékeny hely és egy szandzsák (kerület) székhelye volt és magas földhányásokkal volt körülvéve, mely sáncok még a 19. század végén, 20. század elején is láthatók voltak. Csak észak felé volt szabad, de az errefelé eső és mélyebben fekvő részt az ott elterülő mocsarak és valami váracs védte.

A török aga a mostani plébánia épületében lakott. Ettől kb. 120 méternyi távolságban, a katolikus templom mögött, Friedrich Béla vendéglős házának az udvarán állt a 'török fürdő, melynek romjait 1877-ben - sajnos - széthordták, a 20. század elején már csak a szomszéd ház jégvermének egyik falában volt némi maradványa, mely a medence márványfala volt. Ez a fürdő az aga lakásával az agyagos talajba vágott földalatti folyosóval volt összekötve, mely még az 1900-as évek elején is, nagy esőzések után, itt-ott be szokott omlani, amikor azután mindig szekérszámra kellett a szakadás betömésére a földet hordani.

A fürdőt a tőle mintegy két kilométerre a Cseszme-erdőben fekvő úgynevezett török-kút látta el vízzel, melyet agyagcsöveken át vezettek oda. Ezekből az agyagcsövekből Rómer Flóris annak idején egyet be is küldött a Nemzeti Múzeumnak. A török kút körülbelül 14 m hosszú és 1,25 m széles falazott és boltozott medencében gyűjtötte a szükséges vizet, mely még a későbbiekben is lefolyt a község alá és messze vidéken a legjobb ivóvíz volt.

A török világból még egy emlék volt látható a plébánia udvarán: egy török turbános fejkő, a hajdani koppányi török temetőből.

A falu az 1563 évi fejadólajstrom szerint 15, 1573-1574-ben 23 és 1580-ban ismét 15 házból állt. 1559-ben 58 zsoldos lovas tanyázott a várban, melynek őrsége az 1565-1566 évi zsoldlajstrom szerint 123 és az 1568-1569 évi szerint pedig 115 emberből állt. 1587-ben Nádasdy Ferenc és Zrínyi György ugyan visszafoglalták a várat, azonban csakhamar ismét török kézbe került. 1601-ben bosnyák katonaság tanyázott benne. 16281629-ben 217 emberből állt az őrség. A 20. század elején még a plébánián volt annak a levélnek a másolata, melynek eredetijét a tihanyi apátság levéltára őrizte és melyben Ibrahim endrédi aga válaszol 1589 március 2-án Piszki István magyar vitéznek, aki az agát a Balaton jegén való párbajvívásra hívta ki. Úgy látszik, hogy az aga az első kihívásra nem reagált, ezért Piszki István egy levágott disznófarkat küldött neki. Erre az aga annyira felbőszült, hogy a kihívást elfogadta és ezt erősen sértő hangú levélben tudatta Piszkivel, elnevezve őt beste, hitetlen kutyának, aki a saját farkát lemetszette és azt küldte el. Hogy azután megtörtént-e a koppányi párbaj, vagy sem, arról hallgat a krónika.

1689-ben a falu Széchenyi Pálé volt, 1715-ben 20 háztartásból állt és gróf Esterházy Józsefé volt. 1726-tól fele a veszprémi püspökköz került, másik fele a herceg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.

1798-ban nagy földrengés pusztított itt, amely megrongálta a római katolikus templomot is, 1855-ben pedig kolerajárvány volt a településen, melynek 230-an estek áldozatául.

A településen fennmaradt, a török hódoltságra emlékeztető dűlőnevek: Csausz-út, Bégkút, Lanyista, Falamurdok, Babadag, Seregrét.

Perneszi-puszta[szerkesztés]

Miklósi és Törökkoppány között fekszik Perneszi-puszta. A középkorban jelentékeny falu volt, innen vette eredetét a Perneszi család.

1321-ben már vásáros, 1332-1337-ben pedig egyházas hely volt, neve a pápai tizedjegyzékben is szerepelt. 1417-ben az Osztopáni Perneszi család kapott rá új adományt Zsigmond királytól, majd 1577-ben osztopáni Perneszy András ismét új adományt nyert e helységre Rudolf királytól. Ekkor már a török hódoltsághoz tartozott. Az 15731574 évi török kincstári adólajstromban még 5 házzal volt felvéve, rövid idő mulva azonban elpusztult.

Nevezetességei[szerkesztés]

Gül Baba szobra

A főtéren található Gül Baba bronz ülőszobra.

A település egyike a Kodály Zoltán vezette népdalgyűjtés nagy dallamlelőhelyeinek. Sok dallal járult hozzá a népdalgyűjtéshez Árvai Pálné Gárgyán Juli, aki a siratást öregasszonyoktól hallotta, és ezt mondta róla: „Azt nem kő tanunyi, csak éreznyi kő.”

Az erdőben található a műemléki védelem alatt álló török kút.[4]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Törökkoppány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 9632812212  
  4. A kút a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. április 10.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]