Balatonkiliti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balatonkiliti
A Szent Kilit templom
A Szent Kilit templom
Mottó: „Minden cselekedeted szeretetben menjen végbe.”
Közigazgatás
Település Siófok
Irányítószám 8611
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Balatonkiliti (Somogy megye)
Balatonkiliti
Balatonkiliti
Pozíció Somogy megye térképén
é. sz. 46° 52′ 57″, k. h. 18° 04′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 57″, k. h. 18° 04′ 07″
Balatonkiliti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonkiliti témájú médiaállományokat.

Balatonkiliti Siófok déli, kertvárosi városrésze, melyett 1968-ban csatoltak a városhoz. Területén átfolyik a Sió, és az M7-es autópálya válassza el a Belvárostól. Ezen városrészen terül el a Siófoki Nemzetközi Repülőtér, továbbá a Balatonkilititől délre fekvő területen épül a kiliti iparipark

Történelme[szerkesztés]

Siófok tábla, Balatonkiliti városrészében

Kiliti egy 1082-ben kelt latin oklevélben „Klety” néven szerepel, a latin Cletus személynév birtokos esetben álló Cleti alakjából származik. 1093-ban I. László megerősítette a Tihanyi Apátság birtokait, ezen az okmányon már „Clety” nevet olvashatunk, de ugyanitt számba veszik Törekit és Jodot is. Az 1536. évi adólajstromban a székesfehérvári káptalan Kiliti földesura. Ugyanebben az időben Kilitinek egy részén a veszprémi káptalan, míg Törekin részben a pannonhalmi apát, részben a székesfehérvári káptalan volt a földesúr. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék már plébániáját említi. A török hódoltság idején a simontornyai szandzsák endrédi náhijéjába tartozott, népessége 76 fő volt. 1580-ban Kiliti 32 házzal adózott a töröknek és ugyanebben az időszakban Várpalota is adóztatta. A török uralom után Fokkal és Törekivel együtt a veszprémi káptalan tulajdonába került. A lajstromba bekerült „Fokszabadi, elpusztított állapotban”. 1699-ben 47 kiliti jobbágy nevét ismerjük, mind magyarok. 1757-ben Törekipusztára a káptalan svábokat telepített. Néhány évvel később mindkét faluba és Fokra is, településenként 3-3 cigány családot telepített le.

Településszerkezet[szerkesztés]

A balatonkiliti magtár épülete - 2020 tavaszán lebontására került sor

Kiliti területe az 1800- as évek végétől nyugati irányban nőtt, az új településrész területe meghaladja az eredeti településrész területét. A jó fekvés, a jó közlekedési viszonyok és a városhoz való közelség is elősegítette a fejlődést. Az úthálózat rendszere jellemzően észak déli irányú, kelet nyugati átkötésekkel. A településrészen belül jól megkülönböztethetőek a történelmi és új településrészek, a különbséget elsősorban a telekszerkezet adja. Sajátos terület a Kiliti Szőlőhegy, mely még őrzi az eredeti szőlőhegy jegyeit, azonban a tájhasználat változásával - ami elsősorban a szőlőművelés helyett megjelenő szántó használatot valamint a lakó funkció megjelenését jelenti - erősen átalakulóban van.

Repülőtér[szerkesztés]

A közeli Ságvár község határában, tőle északra van a Siófok-Kiliti repülőtér, amely nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi légikikötő. A repülőtérre kisgépek, vitorlázók, hőlégballonok érkeznek és emelkednek a magasba. A repülőtér mellett harminc férőhelyes szálloda épült. Van határterülete és határőr-kirendeltsége is. Leszállópályája 1250 méter hosszú, 50 méter széles, füves burkolatú. A repülőtér létesítményei egy utasforgalmi épület, a Zenit Sportrepülő Egyesület sportrepülőhangára, a "Cessnahangár", Mi-8-hangár. A repülőtéren működik a Zenit Sportrepülőklub. 180 ejtőernyős fedett hajtogatóterületen hajtogathat.[1]

További információk[szerkesztés]

  1. A Siófok-Kiliti repülőtér honlapja