Cessna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cessna Aircraft Company
Cessna 152, a vállalat egyik tipikus terméke
Cessna 152, a vállalat egyik tipikus terméke
Típus leányvállalat
Jogelőd Cessna-Roos Aircraft Company
Alapítva 1927
Névadó Clyde Cessna
Megszűnt 2014
Jogutód Textron, Inc.
Székhely Wichita
Kiszolgált területek repülőipar
Alapító Clyde Cessna
Victor Roos
Iparág
Tulajdonos Textron
Forma corporation
Termékek könnyű repülőgépek
üzleti repülőgépek
Alkalmazottak száma 8500 (2013)[1]
Anyavállalata Textron, Inc.
Leányvállalatai McCauley Propeller Systems

A Cessna Aircraft Company weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cessna Aircraft Company témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Cessna Aircraft Company egy amerikai vállalat volt, amely dugattyúmotoros repülőgépek tervezésével és gyártásával foglalkozott. Központja a Kansas állambeli Wichitában volt. A 20. század végére a Cessna lett a legnagyobb ilyen típusú légijárműveket gyártó vállalat, mára az egymotoros-felsőszárnyas könnyű repülőgép fogalma egyet jelent a cég nevével. A céget 1927-ben alapították, 1985-ben a General Dynamics, majd 1992-ben a Textron Inc. leányvállalata lett. 2014 márciusában a vállalat megszűnt, miután a Textron felvásárolta a Beechcraft és a Hawker repülőgépgyártókat is. A Cessna mint márka, ugyanakkor továbbra is létezik, a márkanevet a Textron birtokolja.[2]

Története[szerkesztés]

Clyde Cessna 1911-ben készítette el első repülőgépét Kansasban, és ő volt az első ember, aki átrepülte a Sziklás-hegységet. Ezután Oklahomában nyitott műhelyt, ahol könnyű fából és szövetből álló repülőgépeket kezdett készíteni. Miután azonban támogatói megvonták tőle a támogatást, elhagyta az államot, és Wichitába költözött.[3] Évekkel később, 1927-ben alapította meg saját vállalatát, Victor Roos-szal közösen, ez volt a Cessna-Roos Aircraft Company. Roos mindössze hat hónappal később elhagyta a közös céget, és eladta 50%-os tulajdonrészét Cessnának. Roos neve ezután kikerült a cég nevéből.[4]

A vállalat első repülőgépe, a Cessna DC-6, 1929. október 29-én, a nagy gazdasági világválság kitörésének napján kapta meg a típusengedélyét.[5] 1932-ben a Cessna Aircraft Company a világválság miatt bezárt. Cessna két unokatestvére, Dwane és Dwight Wallace 1934-ben megvásárolták a céget Cessnától, és újraindították a gyártást.[6] 1937-ben a cég bemutatta az első hidroplánt, majd 1940-ben, a második világháború alatt megkapta első nagyszabású megrendelését, az Egyesült Államok hadseregétől 33 darab Cessna T-50-es repülőgépre. Ugyanabban az évben a Kanadai Királyi Légierő 180 darabra adott le megrendelést.[5]

A háború végeztével a cég kiadta a 120-as, és a 140-es modellt. 1956-ban pedig megjelent a Cessna 172-es, mely a világ legsikeresebb repülőgépe, ezidáig több mint 44 ezer darab készült belőle, gyártása a mai napig folyik. A Cessna cég így része lett a könnyűgép-gyártók "nagy hármasának", a Piper és a Beechcraft cégekkel együtt. 1959-ben a Cessna felvásárolta a New Jersey állambeli Boontonban működő Aircraft Radio Corporation (ARC) vállalatot, amely a repülőgép-rádiók vezető gyártója volt. Ezekben az években a Cessna kibővítette az ARC termékcsaládot, és az ARC rádiókat "Cessna" rádiókká nevezte át, így az új Cessnákban ez lett a gyári opció. Ez idő alatt azonban az ARC rádiók minőségében és népszerűségében is komoly visszaesés következett be. A Cessna 1983-ig leányvállalatként birtokolta az ARC-t, majd eladta azt a Sperry repülőelektronikai gyártónak. 1960-ban a Cessna felvásárolta az ohiói McCauley Industrial Corporationt, a könnyű repülőgépek légcsavarjainak vezető gyártóját. A McCauley ezután a világ vezető légcsavargyártója lett, főként a Cessna repülőgépekbe való beépítésük révén. 1960-ban a Cessna felvásárolta a franciaországi Reims Aviation céget. 1963-ban a Cessna leszállította 50 000. repülőgépét, egy Cessna 172-est, 1975-re pedig elkészült a százezredik példány is.[7]

1985-ben a Cessna megszűnt önálló cégként létezni. A General Dynamics Corporation felvásárolta, és teljes tulajdonú leányvállalatává vált. 1992-ben a GD eladta a Cessnát a Textron Incorporated vállalatnak.[5]

2007. november 27-én a Cessna bejelentette, hogy az akkor új Cessna 162-est Kínában fogja gyártatni a Shenyang Aircraft Corporation céggel, aminek tulajdonosa a kínai állam. A döntést takarékossági okokból hozták meg, valamint azért, mert a vállalatnak akkoriban nem volt elég nagy gyártókapacitása az Egyesült Államokban. A Cessna döntése negatív visszhangot kapott, a panaszok főként más, kínai gyártású fogyasztási cikkek minőségi problémáit, Kína problémás emberi jogi helyzetét, az amerikai munkahelyek csökkenését és Kína USA-val való, nem túl felhőtlen politikai viszonyát emelték ki. A reakciók meglepték a Cessnát, így a vállalat PR-kampányt indított az ellenérzések elsimítása céljából. 2009-re a cég továbbra is kitartott a kínai gyártás mellett, miközben egyre több amerikai dolgozót bocsátott el A Cessna 162 végül nem lett sikeres, és csak kis darabszámban szállították le, mielőtt a gyártást leállították.

A 2008-as gazdasági világválság alatt közel 8000 dolgozót bocsátottak el.

2011 szeptemberében a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) 2,4 millió dolláros bírságot szabott ki a vállalatra, mert a mexikói Chihuahua-ban található üzemében az üvegszálas alkatrészek gyártása során nem tartotta be a minőségbiztosítási követelményeket. A túlzott páratartalom miatt az öntött alkatrészek nem keményedtek meg megfelelően. Az eljárások be nem tartása azt eredményezte, hogy repülés közben az egyik Cessna 400-as repülőgép szárnyának egy 2,1 méteres alkatrésze levált a tartógerendáról, miközben az FAA tesztpilótája vezette, bár a gép biztonságosan leszállt.

2014 márciusában a Cessna megszűnt mint vállalat, és helyette a Textron, Inc. márkája lett.

Modellek[szerkesztés]

Cessna 172 Skyhawk

Jelenleg gyártott repülőgépek[szerkesztés]

Egyéb ismert termékek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cessna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://web.archive.org/web/20130303195604/http://www.cessna.com/about-cessna.html
  2. Textron Completes Acquisition of Beechcraft (kanadai angol nyelven). investor.textron.com. (Hozzáférés: 2021. október 9.)
  3. (2007. március 8.) „TR News January-February 2007: Aesthetics in the Landscape: Scenic Highways by Design”. DOI:10.17226/22035.  
  4. (2007. december 1.) „MacLean, Captain Donald Murdo, (9 June 1899–4 April 1991), Royal Naval Reserve; retired from Cunard Line, 1962; Commodore Captain Cunard Fleet and commanding RMS Queen Elizabeth, 1960–62”. Who Was Who, Kiadó: Oxford University Press.  
  5. a b c History. web.archive.org, 2011. február 27. [2011. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 9.)
  6. Edward H. Phillips: Wings of Cessna : Model 120 to the Citation III. 1st ed. 1986. ISBN 0-911139-05-2 Hozzáférés: 2021. október 9.  
  7. History. web.archive.org, 2011. május 16. [2011. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 9.)