Szabadhídvég

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szabadhegy (Szabadhidvég) szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Szabadhídvég
Szabadhídvég légi fotó
Szabadhídvég légi fotó
Szabadhídvég címere
Szabadhídvég címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásEnyingi
Jogállás község
Polgármester Pap László (független)[1]
Irányítószám 8138,[2] 8139[2]
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség 852 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség18,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132[4] m
Terület44,1 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájSió-völgy[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabadhídvég (Magyarország)
Szabadhídvég
Szabadhídvég
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 22″, k. h. 18° 16′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 22″, k. h. 18° 16′ 49″
Szabadhídvég (Fejér megye)
Szabadhídvég
Szabadhídvég
Pozíció Fejér megye térképén
Szabadhídvég weboldala

Szabadhídvég község Fejér megyében, az Enyingi járásban. Nevének írásmódja 2004. január 1-je előtt Szabadhidvég volt.

Története[szerkesztés]

Múltjáról az első írásos adat 1344-ből származik, amikor „villa Hiydwegh”, azaz Hídvég falu megnevezést említ az oklevél. Területén a 20. század előtt több település is volt, mai határait és elnevezését 1922-ben nyerte el, amikor egyesítették Városhidvéget, Faluhidvéget és Szabadhegyet. Ezek közül Városhidvég volt a legrégibb és legnagyobb (Városhidvégnek 1 129, Faluhidvégnek 799, Szabadhegynek 217 lakosa volt 1910-ben[7]). 1950-ig Somogy vármegyéhez tartozott, az 1950-es megyerendezéskor csatolták Fejér megyéhez. 1950 és 1954 között Mezőhidvég néven egyesítve volt a Sió másik partján fekvő Mezőkomárommal.

A címer története

A község címere pajzs alakú, színe zöld-fehér(ezüst)-zöld, ez megegyezik a község zászlajának színeivel. A címer közepén vár képe látható, az a palánk, majd földvárnak a szimbóluma, amely védte a Sió-vonalat a Rákóczi-szabadságharc idején. A három szívmintából összefonódó alakzat a három község (Faluhídvég-Városhídvég-Szabadhegy) 1922-ben történt egyesülését jelenti. Ez egyben a Szabadhídvég név kezdetének dátuma is. A hullámvonal arra utal, hogy a község (Sió) vízparti település. Az 5 ágú nemesi korona azon 29 hídvégi család tiszteletére került fel, akiket az 1784-es összeíráskor nemesnek számítottak. 1688-tól csak katonai szolgálattal tartoztak a hídvégiek, tehát vérükkel adóztak úgy, mint a nemesek. A zöld szín a község mezőgazdasági jellegére utal, a fehér pedig az erkölcsi tisztaság jelképe.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak, 1,2% cigánynak mondta magát (21,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 14,9%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 11,5% (31,2% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szabadhídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. ^ a b Magyarország településeinek irányítószámai (magyar nyelven) (xls). Continental Cargo. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Szabadhídvég, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  5. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  7. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész: a népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. (Magyar statisztikai közlemények, új sorozat 42. kötet.). Budapest: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 36. o. [1912] 
  8. Szabadhídvég Helységnévtár

További információk[szerkesztés]