Bábonymegyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Koppánymegyer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bábonymegyer
Bábonymegyer, templom 1.JPG
Bábonymegyer címere
Bábonymegyer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásTabi
Jogállás község
Polgármester Knopf Antal (független)[1]
Irányítószám 8658
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség790 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bábonymegyer (Magyarország)
Bábonymegyer
Bábonymegyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 18° 07′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 18° 07′ 02″
Bábonymegyer (Somogy megye)
Bábonymegyer
Bábonymegyer
Pozíció Somogy megye térképén
Bábonymegyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bábonymegyer témájú médiaállományokat.

Bábonymegyer község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Külső-Somogy keleti részén, a Kis-Koppány patak völgyében található, Tabtól 6 kilométerre. Közúton a 65-ös főútról Darány-pusztánál nyugatnak kiágazó 6511-es úton érhető el, az elágazástól mintegy 3 kilométerre. A hazai vasútvonalak közül a Kaposvár–Siófok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Bábonymegyer megállóhely, ez az országút közelében helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

1908-ig Bábony és Megyer, 1927-ig Nagybábony és Koppánymegyer, majd 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. Megyert 1193-ban, Bábonyt (Bábon) 1259-ben említik az oklevelek. II. András királyunk okiratában Baba néven kerül említésre. 1259-es birtoklevélben Babon alakban írták, ekkor Babonis Gergely ispán pereskedett a faluért. A török időkben a falu elnéptelenedett. 1563-ban kilenc, 1577-ben tíz házat jegyeznek fel. A Rákóczi-szabadságharcot követően, 1731-ben a pusztának tekinthető településre Győrből, Lajoskomáromból, Tabról és Torvajról földműves evangélikusok telepedtek be az itt élő, cselédsorban tartott reformátusok közé. Elkezdték a paplakokat, iskolákat építeni. 1784-86-ig református, 1831-32-ig evangélikus iskolák épültek. 1805-ben készült jegyzőkönyv szól az iskoláról huszonnégy tanulóval. Bábonyban evangélikus és református, Megyeren katolikus és református iskola volt 1948-ig. 1850-1870 közötti időszakban egy különleges világ, a betyárvilág alakult ki. A falu környezete, az erdők, völgyek, avar gyűrűk kedveztek a betyároknak. Köztük említést kell tenni Patkó Pistáról, a Bábonyban híres betyárról. A krónikák szerint a bábonyi erdőkben esett el tűzharcban, emlékét ma kopjafa őrzi. A bábonyi temető árkába lett eltemetve, mert úgy tartották, hogy az ilyen embereket nem lehet temetőbe temetni.

Fontos részre a falu históriájának Rudnay Gyula festőművész részbeni ideköltözése. Rudnay Gyula festő az 1920-as évektől minden nyarat itt töltött Bábonyban. Háza ma emlékmúzeum, melynek udvarán látható Andrássy Kurta János Rudnay-szobra.

Az evangélikus templom oltárképét ő festette. Irányításával készült a református templom mennyezetfreskója, illetve az I. világháborús emlékmű. A falu mindig önálló volt, saját jegyzőséggel rendelkezett, kivéve 1969. július 1-től az 1990. évi önkormányzati választásokig, mely idő alatt Tabhoz csatolták, ezután ismét önálló lett. Később a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 25 önkormányzata közül lett az egyik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Dr. Ruff Flórián (független)[3]
  • 1994-1998: Dr. Ruff Flórián (független)[4]
  • 1998-2002: Dr. Ruff Flórián (független)[5]
  • 2002-2006: Dr. Ruff Flórián (független)[6]
  • 2006-2010: Dr. Ruff Flórián (független)[7]
  • 2010-2014: Kiss Sándorné (független)[8]
  • 2014-2019: Kiss Sándorné (független)[9]
  • 2019-től: Knopf Antal (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 13,8%, evangélikus 8,4%, felekezet nélküli 4,5% (36,5% nem nyilatkozott).[10]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  5. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  6. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  9. Bábonymegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  10. Bábonymegyer Helységnévtár

További információk[szerkesztés]