Szőlősgyörök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szőlősgyörök
Szőlősgyörök légifotó.jpg
Szőlősgyörök címere
Szőlősgyörök címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállás község
Polgármester Klotz Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8692
Körzethívószám 85
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1241 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség65,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szőlősgyörök (Magyarország)
Szőlősgyörök
Szőlősgyörök
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 27″, k. h. 17° 40′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 27″, k. h. 17° 40′ 33″
Szőlősgyörök (Somogy megye)
Szőlősgyörök
Szőlősgyörök
Pozíció Somogy megye térképén
Szőlősgyörök weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlősgyörök témájú médiaállományokat.

Szőlősgyörök község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Balatontól 9-10 kilométerre található egy völgyben megbújva, a Lengyeltóti-Balatonboglár közti 6711-es út mentén; a legközelebbi városok: Lengyeltóti, Balatonboglár, Balatonlelle és a járásszékhely Fonyód. A település szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története[szerkesztés]

Szőlősgyörökről 1327-ből maradt fenn az első okleveles adat, ekkor a helység lelkészét említették. Neve az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben Gereg, Goreg alakokban volt írva. 1465 és 1492 között az Ujlaki család birtokában volt, az 1536. évi adólajstrom szerint pedig már Móré László volt a földesura. Az 1573–1575. évi török kincstári adólajstromban Szilös-Gyög alakban, 10 házzal jegyezték fel. 1563-ban I. Ferdinánd király Tahy Ferencnek adományozta, de mivel a vármegyének ez a része már akkor a török hódoltsághoz tartozott, a beiktatás csak 1564 húsvét hetében, Marcaliban történt meg. Tahy Ferenc Margit nevű leánya Orsich Kristófhoz ment nőül, egy Ilona nevű leánya volt, aki Pribérdi Jankovics György neje lett. E házasságból származott Jankovics János, aki 1642-ben nemességújító címeres nemeslevelet nyert, és ő lett a helység földesura. Fia, Péter, 1676 februárjában itteni jobbágyait Vörös Pál csobáncvári kapitánynak kötötte le.

1701–1703-tól a település Jankovics István birtoka volt. 1715-ben 14 háztartását írták össze. 1767-ben Jankovics Antal özvegye, Fekete Julianna birtoka volt, az 1900-as évek elején pedig gróf Jankovics Tivadar volt a legnagyobb birtokosa, akinek itt szép kastélya is volt. A községbeli templomot is a Jankovics család építtette.

1848 őszén a magyar nemzetőrök és a horvátok között itt kisebb összeütközés volt, amely a magyarok győzelmével végződött.

A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott.

1910-ben 1287 lakosából 1261 magyar, ebből 1236 római katolikus, 18 református, 33 izraelita volt.

A községhez tartoztak: Magyaros- és Tömör-puszták, Kis- és Nagybanyászóhegy, Géri-szőlőhegy.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ékes József (független)[4]
  • 1994–1998: Ékes József (független)[5]
  • 1998–2002: Ékes József (független)[6]
  • 2002–2006: Ékes József (független)[7]
  • 2006–2010: Klotz Péter (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Klotz Péter (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Klotz Péter (független)[10]
  • 2019-től: Klotz Péter (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,2%, református 4,4%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 6,6% (33,7% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szőlősgyörök legnagyobb nevezetessége a klasszicista stílusban épült Jankovics-kúria, amit 1860-ban romantikus stílusban építettek át. A kúriához 21 hektáros fagyűjtemény is tartozik. A szocializmus idejében Latinka Sándorról elnevezve gyermeknevelő intézetként működött.

A község eseményei[szerkesztés]

  • Falunap – július 20-21.
  • Mária-napi búcsú – szeptember 8.
  • Szüreti felvonulás – szeptember vége-október eleje
  • Koncertek a katolikus templomban – tavasszal és ősszel

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Költő László 2009: Kora avar kori lósír Szőlősgyörökről. In: Somogyvári, Á. – V. Székely, Gy. (Ed.): "In terra quondam Avarorum...". Archeologica Cumanica 2. Kecskemét, 133-144.
  1. a b Szőlősgyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szőlősgyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. Szőlősgyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szőlősgyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szőlősgyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. Szőlősgyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. Szőlősgyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. Szőlősgyörök Helységnévtár

További információk[szerkesztés]