Pusztaszemes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pusztaszemes
Pusztaszemes légifotó3.jpg
Pusztaszemes címere
Pusztaszemes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
Jogállás község
Polgármester Csicsa Dániel (független)[1]
Irányítószám 8619
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség336 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség32,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztaszemes (Magyarország)
Pusztaszemes
Pusztaszemes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 17° 55′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 17° 55′ 28″
Pusztaszemes (Somogy megye)
Pusztaszemes
Pusztaszemes
Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszemes témájú médiaállományokat.

Pusztaszemes község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Észak-Somogyi dombvidéken, közelebbről a Külső-Somogyi dombság területén található. Balatonföldvártól délre 10 kilométerre, a Kőröshegy-Pusztaszemesi völgy déli részén fekszik, a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út mentén. Területén ered a kőröshegyi Séd-patak és a Jaba-patak is. Vízrajzi érdekessége, hogy völgyi-vízválasztó: a Séd északra, a Jaba délre folyik, forrásuk egymástól körülbelül 200-300 méterre van.

Története[szerkesztés]

Neve a szem köznév származéka. Valószínűleg a gyepűvédő őrszemek települését jelöli, az előtag arra utal, hogy a település a török időkben elnéptelenedett.[3]

Első ismert írásos említése az 1229-ben kelt II. András korabeli oklevélben található Scernes alakban írva, legalábbis erre lehet következtetni az oklevélben szereplő határleírásokból. Később az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említette. 1536-ban Waralyazemes alakban írták. A török adójegyzékben még eleinte szerepelt, de később lakatlanná vált, és teljesen elnéptelenedett a falu. A hódoltság utáni betelepítések idején 1722-23-ban kelt törvény kimondja, hogy szabad személyek beköltözhetnek az országba. Ezután indult el Pusztaszemesre a német családok betelepedése. 1778-ban német telepesekkel építették újjá a falut. Földbirtokosa; a Széchényi család volt, de lakói közül sokan rendelkeztek saját kisbirtokkal. Római katolikus temploma 1860-ban épült és Szent Vendel tiszteletére szentelték.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint lakossága 98,3%-ban magyarnak vallotta magát.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szunics Imre (független)[4]
  • 1994–1998: Geiger Károly (független)[5]
  • 1998–2002: Geiger Károly (független)[6]
  • 2002–2006: Geiger Károly (független)[7]
  • 2007–2010: Mecseki Péterné (független)[8]
  • 2010–2014: Mecseki Péterné (független)[9]
  • 2014–2019: Mecseki Péterné (független)[10]
  • 2019 óta: Csicsa Dániel (független)[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 342 szavazásra jogosult lakos közül 255 fő szavazott, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok közül pedig 96-96 esett az öt, kivétel nélkül független jelölt közül Geiger Károly addigi polgármesterre és egyik kihívójára, Csicsa Istvánra.[11] Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 7-én tartották meg, ezen Geiger Károly már nem indult el, új jelöltként elindult viszont Mecseki Péterné, aki nagy fölénnyel végzett az élen, a második helyezetthez képest is közel háromszoros szavazatszámmal.[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,7% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 2,9%, evangélikus 1,8%, felekezet nélküli 22,4% (17,1% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pusztaszemes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (42. p.)
  4. Pusztaszemes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Pusztaszemes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. Pusztaszemes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. Pusztaszemes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. a b Pusztaszemes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. január 7. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. Pusztaszemes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. Pusztaszemes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  11. Pusztaszemes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  12. Pusztaszemes Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]