Igal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Igal
Gyógyfürdő
Gyógyfürdő
Igal címere
Igal címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás város
Polgármester Obbás Gyula (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7275
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1305 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület36,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Igal (Magyarország)
Igal
Igal
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 51″, k. h. 17° 56′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 51″, k. h. 17° 56′ 19″
Igal (Somogy megye)
Igal
Igal
Pozíció Somogy megye térképén
Igal weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Igal témájú médiaállományokat.

Igal város Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kaposvárt Szántóddal összekötő út mentén, Kaposvártól 24, a Balatontól 40 km-re helyezkedik el. A települést szántóföldek, szőlők, erdők, dombságok ölelik körül. Északi határán húzódik végig - kelet-nyugati irányban - a Somogy-Tolnai-dombság, amely Igalnál éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos-dombon.

Története[szerkesztés]

1211-ben egy oklevélben Igal villának nevezték, 1272-ben pedig már faluként szerepelt. 1448-ban már előfordult egy olyan oklevél, amely Igalt oppidumként, vagyis mezővárosként említette. 1462-ben Mátyás királytól kiváltságlevelet kapott és engedélyt arra, hogy évente négy alkalommal országos vásárt rendezzen. 1687-ben Esterházy Pál nádor feljegyzésében az szerepelt, hogy a mezővárost sikerült visszahódítani a törököktől, viszont a település megtorpant a fejlődésben, csökkent a lakossága. 1707 februárjában Rákóczi kuruc serege egyik súlyos vereségét itt szenvedte el. 1856-ban kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot.

A napjainkban termálfürdőjének is köszönhetően fejlődő település 2009. július 1. óta város.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,2% németnek, 6% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,9%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 10,9% (25,1% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Igali Gyógyfürdő: A fürdő 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő, 2016-ban a gyógyhely[4] minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíze jódos víz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele.
  • Baumgartner-ház
  • Római katolikus templom (Szent Anna)
  • Kálvária
  • Igali-tározó, horgásztó és árvízvédelmi tározó

Érdekesség[szerkesztés]

A település híres szülöttei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Igal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Igal Helységnévtár
  4. Gyógyhely minősítést kapott Igal. Kaposvár Most, 2016. október 10. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
  5. Planetary Names, Igal

Források[szerkesztés]

  • Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009.) - (gyógyfürdő fejezet)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]