Verő György

Verő György
Életrajzi adatok
Született	1857. március 31. Igal
Elhunyt	1941. március 12. (83 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	Margó Célia
Gyermekei	Verő Márta
Tevékenység	zeneszerző, színműíró, rendező, színháztörténeti író
A Wikimédia Commons tartalmaz Verő György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Verő György, családi nevén Hauer Hugó (Igal, 1857. március 31. – Budapest, 1941. március 12.) zeneszerző, színműíró, rendező, színháztörténeti író.

Élete

Hauer József és Mazaly Franciska fiaként született. A gimnáziumot Kalocsán, a jogot Pécsett végezte. Zenei tanulmányait a szülői háznál kezdte, majd Kalocsán, Berecz, Gormann és Mihályi zenetanároknál folytatta. 1880-ban színész lett Szegeden, majd 1882-ben karmester Miskolcon. 1883-ban a budapesti Népszínháznál mint rendező működött. E minőségben megmaradt 1887-ig, amikor vidékre ment, ahol nagyobb társulatok művezetője lett. 1892-ben a fővárosba költözött és ezután kizárólag irodalmi munkásságának élt. A Népszínház megalapításának félszázados évfordulójára írta meg annak történetét. Felesége Margó Célia operett-énekesnő, lánya Verő Márta színésznő, veje Zágon István volt.

Cikke a Magyar Hírlapban (1891. 175. sz. A nemzeti színház és a népszinmű).

Színre került darabjai

• Fiatal asszony, kinek vén leánya van (vígj. 1 felv. Pécs, 1877)
• Prolog (Miskolc, 1882)
• Metuzalem herczeg, operett 3 felvonásban. írták Wilder és Delacour, ford. zenéje: ifj. Johann Strauss (először adták 1884. szeptember 5.)
• A műkedvelők (vígjáték 3 felvonásban, Miskolc, 1883)
• Már késő (vígjáték 1 felvonásban, Debrecen, 1888)
• A szultán, (operett 3 felvonásban, Budapest, Népszínház 1892. november 19.)
• Virágcsata (operett 3 felvonásban, Budapest, Népszínház 1894. április 28.)
• Kleopatra (operett, 1900)
• Az oroszlánvadász, operett 3 felvonásban. Írták: Franz von Schönthan és Stein, zenéjét szerzette (Budapest, 1900)
• Kain, verses tragédia 4 felvonásban (első előadása a budapesti Nemzeti Színházban 1902. április 4.)
• Leányka (daljáték 3 felv. szövegét és zenéjét írta, bemutató előadás a Népszínházban 1906. január 17.)
• A nép (színmű 3 felvonásban. Bemutató előadás a Nemzeti Színházban 1907. márc. 2.)
• Göre Gábor Budapesten (először a Kisfaludy Színházban: 1907. május 25.)
• Az ellenség (színmű, bemutató: Vígszínház, 1915)

Munkái

• A műkedvelők. Vígjáték 3 felvonásban. Miskolc, 1882
• 1848. (Hadak útja). Látványos színmű, előjátékkal, 9 képben. Írta és zenéjét szerezte. Budapest, 1898. (Először a Népszínházban márc. 15.)
• 1000 év. Látványos énekes színmű dalokkal és tánccal, 3 felvonásban. Arad, 1899. (Első előadása a budapesti népszínházban ápr. 17., egy év alatt több mint 150 előadást ért meg).
• Lieder und Gesänge für eine Singstimme mit Pianofortebegleitung. Leipzig, 1899. Három füzet.
• Der Löwenjäger zenei részét írta (Bécs, Theater an der Wien 1896.)
• A Népszínház Budapest színi életében (Budapest, 1925)
• Blaha Lujza és a Népszínház (Franklin-Társulat, 1926)

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (50/1-1-21)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 946. o.  Online elérés