Darány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darány
Darány címere
Darány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Barcsi
Kistérség Barcsi
Jogállás község
Polgármester Villányi László[1]
Irányítószám 7988
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 950 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 32,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darány  (Magyarország)
Darány
Darány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 46″, k. h. 17° 35′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 46″, k. h. 17° 35′ 21″
Darány  (Somogy megye)
Darány
Darány
Pozíció Somogy megye térképén
Darány weboldala

Darány község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barcstól 10 km-re keletre a 6-os főút, és a Nagykanizsa–Pécs-vasútvonal mellett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Darány első írásos emléke 1437-ből származik, amikor az utód nélkül elhalt Alsáni Gergely fia, János, birtokát a Marczaliaknak adományozták, de valószínűleg már korábban is létezett.

A község neve 1455-ben Daron alakban fordult elő, ekkor említik először Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát is.

1495-ben a Báthori család nyerte adományként. 1550-ben Báthori András birtoka volt.

A török időkben az adónyilvántartások (defterek) 30, majd 56 házat említenek. A terület előbb a Nádasdyak, majd a Széchenyiek birtoka volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 1439 lakosából 1416 magyar volt. Ebből 171 római katolikus, 1237 református és 24 izraelita volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom, épült 1833-ban, országos műemléki nyilvántartásban szerepel.
  • Patkó Bandi fája a hatos főút, illetve a vasúti átkelő közelében: 3-400 éves kocsányos tölgy, amelynek törzskerülete mellmagasságban meghaladja a hat és fél métert. 1942 óta védelem alatt áll. Nevét a legendabeli betyárról kapta. Tőle nem messze található a szintén védett Lant Alakú Feketefenyő.
  • A darányi gólyák néven elhíresült gólyapár.
  • itt épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]