Báthori András (országbíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báthori András
A Magyar Királyság tárnokmestere
Hivatali idő
1544. január 1.1554. június 1.
Előd Nádasdy Tamás
Utód Perényi Gábor
A Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
15521553
Előd Fráter György
Utód Dobó István és Kendy Ferenc
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1554 június 21.1566 novembere
Előd Nádasdy Tamás
Utód Perényi Gábor

Született születési ideje nem ismert
Elhunyt 1566 novembere

Szülei Báthori András
Vallás római katolikus

Ecsedi Báthori András (? – Kanizsa, 1566 novembere[1]) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester.[2]

Élete[szerkesztés]

Ecsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.[2]

A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen.[3] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.[2] 1549-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is.[3] 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552. áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig.[2]

Családja[szerkesztés]

Első felesége – Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.[2]

Források[szerkesztés]

  1. http://lexikon.katolikus.hu/O/orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3.html
  2. ^ a b c d e Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o (2000). ISBN 963-14-0582-6 
  3. ^ a b http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf