Báthori András (országbíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báthori András
A Magyar Királyság tárnokmestere
Hivatali idő
1544. január 1. – 1554. június 1.
Előd Nádasdy Tamás
Utód Perényi Gábor
A Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
1552 – 1553
Előd Fráter György
Utód Dobó István és Kendy Ferenc
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1554 június 21. – 1566 novembere
Előd Nádasdy Tamás
Utód Perényi Gábor

Született születési ideje nem ismert
nem ismert
Elhunyt1566 novembere
Párt politikus a politikai pártok megjelenése előtt

Szülei Báthori András
Foglalkozás politikus
Vallás római katolikus

Ecsedi Báthori András (? – Kanizsa, 1566 novembere[1]) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester.[2]

Élete[szerkesztés]

Ecsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.[2]

A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen.[3] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.[2]

1549-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is.[3] 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552 áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig.[2]

Családja[szerkesztés]

Első felesége – Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://lexikon.katolikus.hu/O/orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3.html
  2. a b c d e Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6 
  3. a b Archivált másolat. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 17.)


Elődje:
Báthori István
Somogy vármegye főispánja
1532. – 1535.
Somogy vármegye címere
Utódja:
Török Bálint
Elődje:
Horváth-Stansith Márk
Somogy vármegye főispánja
1563. – 1566 novembere
Somogy vármegye címere
Utódja:
Báthori Miklós