Karád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karád
Karád látképe a szőlőhegyről
Karád látképe a szőlőhegyről
Karád címere
Karád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Fonyódi
Jogállás község
Polgármester Schádl Szilárd (független)[1]
Irányítószám 8676
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 1561 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 29,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 52,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karád (Magyarország)
Karád
Karád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 22″, k. h. 17° 50′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 22″, k. h. 17° 50′ 38″
Karád (Somogy megye)
Karád
Karád
Pozíció Somogy megye térképén
Karád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karád témájú médiaállományokat.

Karád község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Karád Külső-Somogy területén a BalatonlelleKaposvár közti 67-es számú és a SzántódKaposvár közti főútvonalak között fekszik. A községhez a legközelebbi városok Tab és Balatonlelle. Karád község a balatoni régió háttértelepülése.

Története[szerkesztés]

A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján Karád már Árpád fejedelem idején lakott volt. Erre bizonyíték a település „fekete” jelentésű kara török szóból származó neve.

Karád és vidéke, feltehetően 948 után, már a bizánci érdekszférához tartozhatott. Ezt még megerősíti Koppány herceg itteni kupavári és környéki birtoklása. Elmondhatjuk, hogy Karád ősi településének kialakulása már az Árpád-házi hercegekhez, de legkésőbb Koppány vezér 10. század végi uralkodásához köthető.

A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit. Az északnyugati részen megtaláljuk a Guba- vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád-kori vár állott, mert 13. századi oklevél is említi. A történészek szerint III. Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a Jeruzsálemi Szent Theodózius görög monostornak.

A 10 000-es léptékű katonai térképen látható a mai Karád közepén az Alsó-Vár, a Kálvária-ajja vagy alja, valamint a Vásártér, ahol a korai Kara, az 1131-41 közötti időből származó oklevélben már leírt Karád temploma, települése és a 16-17. századi másik, úgynevezett török vára állt.

A mai Karád település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostorral és várakkal. A török időben, többnyire a 17. században elpusztult települések ugyanis határukkal együtt Karádhoz kerültek. Így legalább 500 éve Karád fontos részei.

A török uralom felszámolása után, 1695-ben Karádot Kaposvár után Somogy vármegye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Szépen fejlődött a Rákóczi-szabadságharc küzdelmei után is.

1782-ben már mezővárosként szerepelt Karád: a lakosság lélekszáma 1978 fő volt, a karádi takácsok és szabók pedig céhet is alapítottak. A templomot 1742-ben kezdték el építeni. Az 1831-es kolerajárvány 161, az öt évvel későbbi 201 áldozatot követelt, majd ennyien haltak meg 1855-ben is.

A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség segítségére sietett a Karádon tartózkodó lovasszázad, s részt vett Jellacsics csapatainak szétverésében. 1850-ben létrejött a Karádi járás, ahol vegyes szolgabírói hivatal kezdte meg működését. A korabeli nád- és zsúptetős házak nagy szegénységről árulkodtak. A kiegyezést követően a „közigazgatási harc” már 1870-ben megkezdődött Karád, Kötcse és Tab között a járási székhelyi rang megszerzéséért: két évvel később a település nagyközség lett. A századfordulót követő években élénk társadalmi élet jellemezte a települést, sorra alakultak az újabb és újabb civil szerveződések.

Az első világháborúban 119 karádi férfi halt hősi halált, emlékükre emlékművet állítottak fel a faluban. A harctérről tért haza Fischer Albert orvos, aki fő szervezője lett a községben a tanácsköztársasági eseményeknek. A helyi munkástanács államosította a malmot, a takarékszövetkezetet és a mészárszéket. Később, a megtorlások idején Fischer doktort és tíz társát felakasztották ekkori tevékenységükért.

1925-ben a parasztság igénye hívta életre a hitelszövetkezetet, amelynek segítségével a térség lakói könnyebben juthattak pénzhez. Az óvodát a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Hornig Károly veszprémi püspök, bíboros, Karád földesura. 1936 őszén missziós nővérek vették át.

1935 tavaszán alakult meg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi csoportja. A karádi Gyöngyösbokréta jelentős hírnevet szerzett, bejárta Európa országait, legnagyobb sikereit a kanásztánccal érte el.

A második világháború után a községben megalakultak a pártok. Itt rendezték a Tabi járás első földosztását. 1950-től megalakultak a mezőgazdasági termelői csoportok, melyek 1956-ban oszlottak fel. 1957-ben szerveződött újjá a termelőszövetkezet.

1950-ben alakult meg a településen a községi tanács, ekkorra ellátták a lakásokat árammal, államosították az óvodát, az iskolát és a gyógyszertárat. A hatvanas években létrejött a ruhagyár, mely munkát biztosított a helyi és környékbeli asszonyoknak. 1973-74-ben készült el a törpevízmű.

A rendszerváltást követően Karádon is létrejöttek a politikai pártok csoportjai - az MSZP, az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt. Sajnos a korábbi rendszer bukása után sok munkahely megszűnt és ezáltal a lakosság megélhetése nagyon nehéz lett. A 2002. évben volt Karád 1000 éves, s erről színvonalas, színes ünnepséggel emlékeztek meg.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Gárdonyi-iskola – a kisiskola épülete, ahol Gárdonyi Géza tanított és Kodály Zoltán zenét gyűjtött
  • A karádi hímzés
  • A karádi népdalok
  • A karádi néptánc
  • A karádi búcsú
  • Egyháztörténeti – egyházművészeti kiállítás
  • Az Európai Unió támogatásával felépített vendégház, amelyet Mondok József Izsák város polgármestere kizárólagosan saját célra használ. [3]

A római katolikus templom[szerkesztés]

A római katolikus templom a Szent László tér 1. szám alatt található. A barokk stílusú templom alapkövét 1742-ben tették le, ekkor a sekrestye és a szentély került megépítésre. A felszentelt templom védőszentje Szent László magyar király lett. A templom 1749-ben szilárd anyagból készült tornyot kapott. 1861-ben a templomot két oldalszárnnyal bővítették és felül két karzattal. 1908-ban az oldalhajók bővítésre szorultak, ekkor alakult ki a jelenlegi állapot. A templom 1927. november 27-én 4 új harangot kapott, melyeket Szlezák László harangöntő készített. A templomban található freskókat 1934-ben újrafestették, a munkát Miskolczy Ferenc festőművész végezte el. A templom mennyezetét négy allegorikus freskóval, a fő ívet kiterjesztett kezű Jézus-freskóval, a galériák feletti íveket a négy evangelista freskóival, a szentély mennyezetét pedig szintén egy allegorikus freskóval díszítette. 1977-ben új liturgikus tér került kialakításra. 1983-ban az orgona átépítésre került.

Tájház[szerkesztés]

A tájház az Attila u. 12. szám alatt található. Az épület a 19. század végén épült és most is őrzi eredeti formáját. Ebben a népi lakóházban kerülnek bemutatásra a helyi népművészeti értékek. Az épület teljes felújítása és a bemutatott anyagok restaurálása 2002-ben fejeződött be és ezáltal újra látogatható.

Kopácsy-kúria[szerkesztés]

A Kopácsy-kúria az 1890-es években épült, klasszicista stílusban. A Kopácsy család tulajdona volt. Régebben itt volt a jegyzőség, majd ipari üzemként hasznosították. Az épületet tulajdonló cég az épületet - egyre romló állapotában - árulja.

Régi óvoda[szerkesztés]

A régi óvoda épülete a Kossuth Lajos u. 2. szám alatt található. Az épület 1804 körül épült. A Veszprémi püspökség építtette és egyben tulajdonosa is volt. Az épületben felhasznált téglákat a leventék égették a helyi téglaégetőben. Az épület észak-déli szárnya csehsüvegboltozatos, a kelet-nyugati szárny stukatúrozott, gerenda födémmel, kettős cserépfedéssel.

Az épület fő funkciói voltak: tiszttartó lak, tiszti lak, iskola, óvoda, majd az általános iskola konyhájaként és étkezőjeként üzemelt. Az épületet a falu szerette volna felújítani és új funkciót adni neki. A tervek szerint turista- és diákszálló, valamint szolgálati lakás került volna kialakításra az épületben. Jelenleg (2014) továbbra is romos állapotban várja az időközben magánkézbe került épület a felújítást.

A településen gyűjtött népdalok[szerkesztés]

Cím Gyűjtő Év
Megismerni a kanászt Dávid Gyula 1934
A karádi faluvégen Dávid Gyula 1933
Rén a bárány Vikár László 1953
Fót hátán fót, egy üngöm vót Dávid Gyula 1938

Testvértelepülése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Karád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://index.hu/belfold/2017/02/10/karadi_vadaszhaz_kepek/

További információk[szerkesztés]