Szent László-templom (Karád)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent László-templom
A templom és környezete
A templom és környezete
Vallás római katolikus
Egyházmegye Kaposvári egyházmegye (1993–)
Védőszent Szent László
Építési adatok
Építése 1740-es évek
Stílus barokk
Elérhetőség
Település Magyarország Karád, Somogy megye
Hely Szent László tér 1.
Elhelyezkedése
Szent László-templom (Somogy megye)
Szent László-templom
Szent László-templom
Pozíció Somogy megye térképén
é. sz. 46° 41′ 36″, k. h. 17° 50′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 36″, k. h. 17° 50′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat.

A Szent László-templom a Somogy megyei Karád egyik műemléke.[1]

Története[szerkesztés]

Azon a helyen, ahol a mai épület áll, már az Árpád-korban is létezett egy templom: ennek szentélye félkörívesen záródott, hossza 14,5, szélessége 8,3 méter volt. Még a középkorban bővítették, valószínűleg karzattal és toronnyal, de a 18. századra már csak romjai maradtak. Ezek helyére épült a mostani templom.[2]

A szentély és a sekrestye egy része már az 1742-es, Acsády Ádám veszprémi püspök általi alapkőletétel előtt elkészült, majd 1749-re a torony is felépült.[3] 1861-ben két oldalhajóval, fent két karzattal bővítették, majd 1908-ban az oldalhajókat is megnagyobbították. Az épület mai formáját ekkor nyerte el. 1927. november 27-én kapta meg a templom a Szlezák László harangöntő által készített négy új harangot, majd 1934-ben Miskolczy Ferenc festőművész újrafestette a belső freskókat: a mennyezetre allegórikus ábrázolások, a fő ívre a kiterjesztett karú Jézus, a galériák feletti ívekre pedig a négy evangélista került. 1977-ben új liturgikus teret alakítottak ki, 1983-ban pedig átépítették az orgonát.[4] A 2010-es évek táján a templom külső felújításon esett át,[1] majd 2018-tól kezdve az oltárok, a padok és az orgona is megújulnak.[5] Ez utóbbi felújítás alkalmával bukkantak rá a Rippl-Rónai Múzeum régészei a középkori templom maradványaira.[2]

Az épület[szerkesztés]

A település központjában, a régi temetődombon álló, keletelt templom háromhajós, stílusa barokk. A lekerekített szélű, pilaszteres szegélyű torony a nyugati oldalon áll, a homlokzat elé ugorva. A templomhajó ereszvonalában egy övpárkány fut végig a tornyon, amelynek alján az egykori három félköríves kapunyílásból mára kettőt már befalaztak, csak a nyugati kapu maradt meg. Az egykori kapukat azonban még jelzik a mellettük elhelyezett félpillérek. A toronyablakok szintén félköríves záródásúak, számuk nyolc: közülük 3 a nyugati, 2–2 az északi és a déli, egy pedig a keleti oldalon nyílik. A bádogból készült borítással rendelkező toronysisak párnásan tagolt, nyolcélű.[3]

A két oldalhajó félnyeregtetős, a főhajó ezek fölé emelkedik; mindegyiket pilaszterek tagolják és mindegyiken az ablakok keretesek, viszont a főhajón félköríves, a mellékhajók egyenes záródásúak. A déli oldalhajó közepén található az oldalbejárat. A szentély záródása sokszöges.[3]

Bár a padlástérben fazsindely maradványait találták meg, és ez zsindelyborításra utal, később a főhajó műpalából készült, a mellékhajók pedig fémlemezből készült fedést kaptak. A templombelső boltozott, a főhajóban található oszlopfők kialakítása a toszkán oszloprendre emlékeztet. A főhajó záródása fiókos-hevederes dongaboltozatú, a mellékhajó mindkét szintjéé csehsüvegboltozatú.[3]

Források[szerkesztés]

  1. a b A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  2. a b . Kaposvár Most, 2018. február 5. (Hozzáférés: 2018. február 5.)
  3. a b c d Látnivalók. Karád honlapja. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  4. Helyi Esélyegyenlőségi Program (PDF). Karád önkormányzata. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  5. Megújuló templomok megyeszerte. Kapos.hu, 2018. január 17. (Hozzáférés: 2018. január 18.)