Acsády Ádám Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Acsády Ádám Péter
Veszprém püspöke
Acsády Ádám veszprémi püspök.jpg

Született 1680 körül
Pápa
Elhunyt 1744. október 10. (kb. 60–65 évesen)
Pápa
Püspökségi ideje
1725. szeptember 7. – 1744. október 10.
Előző püspök
Következő püspök
Esterházy Imre
Padányi Biró Márton
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsády Ádám Péter témájú médiaállományokat.

Acsádi Acsády Ádám Péter (Pápa, 1680 körül – Pápa, 1744. október 10.) veszprémi püspök és ennélfogva veszprémi örökös főispán.

Életpályája[szerkesztés]

A nemesi származású acsádi Acsády család sarja. Apja, acsádi Acsády Pál, 1700-ban Veszprém vármegye alispánja, édesanyja mezőszegedi Szegedy Magdolna volt. Anyai nagyszülei mezőszegedi Szegedy Gáspár és vízkeleti Vízkelety Fruzsina voltak.[1] A középiskolát Pápán a pálosoknál és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bécsi egyetemen tanulta.

1705-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de 1711-ben már Pápán plébános, kisebb kitérők után 1718-ban ugyanott főesperes. 1723-ban káptalani követként részt vett az országgyűlésen és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. 1725. szeptember 7-étől veszprémi püspök, vármegyei örökös főispán és királyi kancellár. Az utolsó püspökkancellár volt. beiktatására csak 1726. április 29-én került sor. A kancellári méltóságáról 1732-ben mondott le, amikor Bécsből egyházmegyéjébe költözött, Pápán és Sümegen tartózkodott. Betegsége miatt 1734-ben Padányi Biró Márton felsőörsi prépostot tette meg helynökévé.

Pápán a pálosok templomába – a mai Bencés Nagyboldogasszony-templomba – temették. Életében Acsády jelentősen hozzájárult a pápai, nyirádi, sümegi templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]


Előde:
Esterházy Imre
Veszprémi püspök
1725–1744
Utóda:
Padányi Biró Márton