Ugrás a tartalomhoz

Sántos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sántos
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterPohner Attila (független)[1]
Irányítószám7479
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség452 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′ 53″, k. h. 17° 52′ 48″46.347919°N 17.880039°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 53″, k. h. 17° 52′ 48″46.347919°N 17.880039°E
Sántos (Somogy vármegye)
Sántos
Sántos
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Sántos témájú médiaállományokat.

Sántos község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár közvetlen közelében, a 66-os főúton, Szentbalázs és Cserénfa szomszédságában fekszik; dél felé itt ágazik ki a főútból a Bőszénfáig vezető 6621-es út. Aki északi irányból, Kaposvár, illetve a 61-es főút felől közelíti meg a községet, gyakorlatilag itt lép be a Zselicségbe, ilyen értelemben tehát a Zselic kapujának tekinthető.

Valamikor tipikus egy utcás község volt, ma 3 utcája van. A 66-os útra épült a Fő utca, a falu déli végénél erről az utcáról nyílik a kelet-nyugati fekvésű Magyar utca (korábban, a „keresztelése” előtt Csutás utcának csúfolták, mivel az utcát szilárd burkolat nem fedte, a megfelelő közlekedés érdekében kukoricacsutával fedték le). A falu északi végén nyílik az Új utca. Nevéből is sejthető, ez a község legfiatalabb utcája. Párhuzamosan fut a 66-os úttal, oda két helyen is betorkollik.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sántos télen

Sántos nevét csak a törökök kiűzése utáni korszaktól kezdve említik az oklevelekben.

Egy 1703 előtti időből való összeírás szerint puszta és Festetics Pál birtoka volt. 1715-ben 7 háztartást írtak benne össze és ekkor felerészben Festetics Pál, felerészben pedig gróf Esterházy József birtoka volt és 1733-tól az újabb korig a herceg Esterházy-féle hitbizományé volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 531 lakosából 512 magyar, 16 német volt. Ebből 523 római katolikus, 5 református volt.

2012. október 29-én a falu külterületén lévő erdőben történt a Szita Bence-gyilkosság.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Antalné Keresztes Mária (független)[3]
  • 1994–1998: Antalné Keresztes Mária (független)[4]
  • 1998–2002: Horváth József (független)[5]
  • 2002–2006: Horváth József (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth József (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Imre (független)[8]
  • 2014–2019: Antalné Keresztes Mária Margit (független)[9]
  • 2019–2024: Pohner Attila (független)[10]
  • 2024– : Pohner Attila (független)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
531
543
536
489
465
455
463
452
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (27% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 3,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 15,3% (37,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,2% cigánynak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,5% volt római katolikus, 2,8% református, 0,6% egyéb keresztény, 3,4% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis, és relatíve fiatal település lévén sem komoly tradíciói, sem nagy múlttal rendelkező épületei nincsenek. Az egyetlen régi középület a harangláb, amely eredetileg, a környék más kistelepüléseihez hasonlóan magában, kápolna, vagy templom nélkül épült. Ám a sántosiak templomot építtettek hozzá, melynek alapkövét Göncz Árpád, az ország akkori köztársasági elnöke a helyi elöljárókkal együtt tette le. Sántoson nyílt meg az országban az első Posta ügynökség, amely mind a mai napig üzemel. A környékbeli falvak közül elsőként itt vezették be a vezetékes földgázt.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Sántos települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 22..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ "Sántos települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  4. ↑ "Sántos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 30..
  5. ↑ "Sántos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 14..
  6. ↑ "Sántos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 14..
  7. ↑ "Sántos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 14..
  8. ↑ "Sántos települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 14..
  9. ↑ "Sántos települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 2..
  10. ↑ "Sántos települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 9..
  11. ↑ Sántos Helységnévtár
  12. ↑ Sántos Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sántos&oldid=28974812”