Sántos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sántos
Sántos látképe.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Antalné Keresztes Mária Margit (független)[1]
Irányítószám 7479
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 536 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sántos (Magyarország)
Sántos
Sántos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′ 38″, k. h. 17° 52′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 38″, k. h. 17° 52′ 57″
Sántos (Somogy megye)
Sántos
Sántos
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sántos témájú médiaállományokat.

Sántos község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvár közvetlen közelében, a 66-os főúton. Ha észak (Kaposvár) felől[3] közelítik meg a községet gyakorlatilag itt lépnek be a Zselicségbe, tehát a Zselic kapuja.

Valamikor tipikus egy utcás község volt, ma 3 utcája van. A 66-os útra épült a Fő utca, a falu déli végénél erről az utcáról nyílik a kelet-nyugati fekvésű Magyar utca (korábban, a „keresztelése” előtt Csutás utcának csúfolták, mivel az utcát szilárd burkolat nem fedte, a megfelelő közlekedés érdekében kukoricacsutával fedték le). A falu északi végén nyílik az Új utca. Nevéből is sejthető, ez a község legfiatalabb utcája. Párhuzamosan fut a 66-os úttal, oda két helyen is betorkollik.

Története[szerkesztés]

Sántos télen

Sántos nevét csak a törökök kiűzése utáni korszaktól kezdve említik az oklevelekben.

Egy 1703 előtti időből való összeírás szerint puszta és Festetics Pál birtoka volt. 1715-ben 7 háztartást írtak benne össze és ekkor felerészben Festetics Pál, felerészben pedig gróf Esterházy József birtoka volt és 1733-tól az újabb korig a herceg Esterházy-féle hitbizományé volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 531 lakosából 512 magyar, 16 német volt. Ebből 523 római katolikus, 5 református volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (27% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 3,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 15,3% (37,6% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kis, és relatív fiatal település lévén sem komoly tradíciói, sem nagy múlttal rendelkező épületei nincsenek. Az egyetlen régi középület a harangláb, amely eredetileg, a környék más kistelepüléseihez hasonlóan magában, kápolna, vagy templom nélkül épült. Ám a sántosiak templomot építtettek hozzá, melynek alapkövét Göncz Árpád, az ország akkori köztársasági elnöke a helyi elöljárókkal együtt tette le. Sántoson nyílt meg az országban az első Posta ügynökség, amely mind a mai napig üzemel. A környékbeli falvak közül elsőként itt vezették be a vezetékes földgázt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 61-es főút felől.
  4. Sántos Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]