Lakócsa
| Lakócsa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Barcsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csonka József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7918 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 488 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Lakócsa
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 17° 41′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 17° 41′ 26″ | |||
Lakócsa
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lakócsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lakócsa község (horvátul: Lukovišće, Lukovišče)[3][4] Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Lakócsa a Dráva közelében fekszik, Barcstól délkeleti, Szigetvártól déli, Sellyétől pedig nyugati irányban, mindhárom várostól megközelítőleg azonos, körülbelül 15-15 kilométeres távolságra.
Somogy vármegye egyik legdélebbi fekvésű települése, csak Szentborbás fekszik délebbre nála.
Szomszédai észak-északkelet felől Teklafalu és Endrőc, kelet felől Drávafok, délről Felsőszentmárton, délnyugatról Szentborbás, nyugatról Tótújfalu, északnyugati irányból pedig pedig Potony.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton a 6-os főút felől legegyszerűbb Szigetvárnál letérve megközelíteni a települést, ahova a sellyei országútról Teklafalu után, jobbra (nyugat felé) letérve juthatunk el, de megközelíthető a falu Sellye felől is, Bogdása és Drávafok érintésével, az 5804-es úton, illetve a 6-os főútról Daránynál letérve, Kastélyosdombón és Potonyon keresztül is, ugyancsak az 5804-es úton. Déli szomszédaival, Szentborbással és Felsőszentmártonnal az 5825-ös út köti össze.
Története[szerkesztés]
Lakócsa nevét az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzék említette először Lankofcse alakban.
1571-ben csak 5 házat írtak benne össze a török adószedők. 1660-ban a Pannonhalmi Bencés Főapátsági dézsmaváltságjegyzékében is említve volt, mely szerint a székesfehérvári custodia birtoka volt. 1715-ben a zselicszentjakabi apátság birtoka volt és ekkor 9 háztartását írták össze benne. Az apátságé volt egészen 1748-ig, ekkor a kamara birtokába került. 1863-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a település fele része leégett. A 20. század elején a közalapítványi uradalomnak volt itt nagyobb birtoka és ekkor Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 1303 lakosából 364 magyar, 4 német, 924 horvát volt, ebből 1227 római katolikus, 56 református és 19 izraelita volt. 2011-ben 535-en éltek a faluban, ekkor már csak a lakók alig több mint egyharmada vallotta magát horvát nemzetiségűnek.[5]
2012-ben felújították a Szentborbás-Lakócsa-Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak.[6]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Matyók József (független)[7]
- 1994–1998: Matyók József (független)[8]
- 1998–2002: Matyók József (független)[9]
- 2002–2006: Matyók József (független horvát kisebbségi)[10]
- 2006–2010: Matyók József (független)[11]
- 2010–2014: Matyók József (független)[12]
- 2014-2019: Matyók József (független)[13]
- 2019-től: Csonka József (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 22,6% cigánynak, 34,6% horvátnak, 0,6% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 1,3%, felekezet nélküli 4,7% (28,6% nem nyilatkozott).[14]
A lakosság horvát részének nyelvjárására jellemző, névmás szerint az ún. „kaj” nyelvjárást beszélik, tehát ezért nevezik őket kajkávácoknak. A mellette lévő Szentborbáson és Tótújfaluban élő horvát kisebbség is a kájkávácok közé tartozik.[15]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1723-ban épült
- Horvát Nemzetiségi Tájház
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Lakócsa települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ (horvátul) Folia onomastica croatica 14/2005. Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj, PDF
- ↑ (horvátul) Hrvatska znanstvena bibliografija Sanja Vulić: Kajkavski govori podravskih Hrvata u Mađarskoj
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai. KSH. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
- ↑ Újabb útfelújítás az Ormánságban: most Drávafok mellett aszfaltoztak
- ↑ L települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
- ↑ Lakócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Lakócsa települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ Lakócsa Helységnévtár
- ↑ [https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/46202/Kd_11714.pdf?sequence=1&isAllowed=y KANIZSAI MÁRIA: SZEMÉLYNÉVVIZSGÁLATOK A ZALAI KAJ-HORVÁTOK KÖRÉBEN ]
