Kutas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kutas
Kutasi Szentháromság-szobor.jpg
Kutas címere
Kutas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Nagyatádi
Jogállás község
Polgármester Ütő Szabolcs (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7541
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1458 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 40,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kutas (Magyarország)
Kutas
Kutas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 17° 27′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 52″, k. h. 17° 27′ 13″
Kutas (Somogy megye)
Kutas
Kutas
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kutas témájú médiaállományokat.

Kutas egy község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól mintegy 30 km-re nyugatra, Belső-Somogyban található. Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A mai település területe már a bronzkorban is lakott volt, később a rómaiak pedig katonai tábort is építettek a közeli Rinya-parton. A 10. században már a magyar Bogát vezér nemzetsége telepedett le itt.[3]

Kutas neve onnan származik, hogy a tatárjárás előtt két mocsaras tó között terült el, és emiatt magas volt a talajvízszint, így könnyen lehetett kutakat fúrni, a környéken pedig több jó minőségű vizet adó kút is működött. Úrnője 1146-ban a pannonhalmi Szent Benedek-rendnek adományozta, 1240-ben pedig a Kutasi család bérelte ki. Első temploma a 15. századból származik, de egy évszázad múlva megsemmisült. Az 1534-ben adólajstromban 16 portával és 6 szegényportával szerepelt. A török megszállás idején a Messer, a Kutasi és a Hagymási családok volt a település földbirtokosai, majd a török kiűzése után a falu a Malik családhoz került. 1720-ban kincstári birtok lett, és bár a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett, később új telepesek érkeztek Kutasra. 1728 és 1733 között Stansics István, ezután Adamovics Ferenc, 1770-ben pedig a Boronkay család birtokolta. 1787-ben lakossága 112 család volt, akik nagyrészt a református vallást követték. Ők sokáig vitáztak a templom birtoklásáért, majd a vita úgy oldódott meg, hogy a 18. század végére két templom is felépült, egy református és egy katolikus.[3]

1855-ben kolerajárvány pusztított Kutason. Ebben az időben indult meg a nagybirtok kapitalizálódása, így megjelentek mezőgazdasági idénymunkások, akik cselédházakban laktak. 1871-ben Kutast mezővárosból kisközséggé sorolták vissza, egy évvel később azonban megnyílt a települést is érintő, Kaposvár és Zákány közti vasútvonal, ami megkönnyítette a közlekedést, ezáltal elősegítette a gazdasági fejlődést is, csakúgy, mint az 1904-ben megalakult hitelszövetkezet. 1888-ban visszaköltözött a településre a református iskola, 1902-ben új református templom, 1924-ben pedig csendőrlaktanya épült, a következő évtől pedig a katolikus népiskola már két tanteremmel és két tanítóval működött. Ezekben az időkben már távírda és telefonállomás is üzemelt a faluban. 1925-ben Kutast és a hozzá tartozó pusztákat (Alsó-Gyóta, Cili, Cser, Felső-Gyóta, Kálista, Kozma, Nagykerék, Vörös-akol) összesen 1544-en lakták.[3]

A második világháború idején Kutas beleesett a frontvonalba: a házak 60%-a megsérült, a református templomot felrobbantották, a területet aláaknázták. A háború után először földosztás, majd szövetkezetesítés történt, korszerűsítették az iskolát és az óvodát, szolgálati lakások épültek, valamint létrejött egy bölcsőde és egy diákotthon is. Az 1960-as években az addig a kivezető utak mentén terjeszkedő falu nyugati részén is új utca nyílt. 1965-ben már 1881-en éltek a településen, de ezt a számot azóta sem haladta meg soha a lélekszám. 1969-ben Kutas Kisbajommal és Beleggel közös tanácsot alakított, amelyhez később Szabás is csatlakozott. 1970-ben alakult meg a Béke MGTSZ (Beleg és Kisbajom részvételével), a Földműves-szövetkezet helyett pedig létrejött az ÁFÉSZ. 1990-ben a tehéntartó gazdák szövetkezést hoztak létre, majd 1992-ben Földrendező Bizottság alakult. Kutason is megkezdődött a kárpótlás: ennek során sokan visszakapták a földjüket, így önálló gazdálkodásba tudtak kezdeni.[3]

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Hertelendy-kastély[szerkesztés]

A kastély homlokzata

A Kutast és Segesdet összekötő út mellett, Belső-Somogyban Kutas-Kozmapusztán található. A jelentős birtokkal, igényes gyümölcs és agrárkultúrával rendelkező Hertelendy Andor és családja az 1920-as-1930-as évek között építtette a kastélyt eklektikus stílusban. Ekkor alakították ki a kastély díszparkját is. A házat a család 1951-ig, az államosításig lakta. A későbbi kezelő, a Kutasi Állami Gazdaság szerkezetileg megóvta a házat, így nem jutott a hozzá hasonló épületek sorsára. A kastély felújítása, 2000 óta kastélyszállóként működik.

A kutasi halastó

Szentháromság-szobor[szerkesztés]

A 18. századi barokk szobor műemléki védelem alatt áll.[5]

Református templom[szerkesztés]

A második világháborúban a németek által felrobbantott templom helyén az 1940-es évek végén szocreál stílusban épült a mai templom, amelynek négyoszlopos portikusza van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c d Kutas története. A település honlapja. (Hozzáférés: 2015. december 26.)
  4. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  5. A Szentháromság-szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. december 31.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]