Somogyegres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Somogyegres
Somogyegres címere
Somogyegres címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Jogállás község
Polgármester Lakatos Zsoltné (független)[1]
Irányítószám 8666
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 186 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somogyegres (Magyarország)
Somogyegres
Somogyegres
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 26″, k. h. 18° 01′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 26″, k. h. 18° 01′ 39″
Somogyegres (Somogy megye)
Somogyegres
Somogyegres
Pozíció Somogy megye térképén
Somogyegres weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyegres témájú médiaállományokat.

Somogyegres község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Külső somogyi zsáktelepülés. Környezete és levegője tiszta. Erdők, tavak veszik körül a települést. A bükkös, tölgyes, gyertyános erdők vadállománya gazdag, kedvelt vadászterület. A szép természeti környezet kellemes pihenő- és kirándulóhely az idelátogatók számára. Az igali és tamási gyógyfürdők, valamint a Balaton könnyen elérhető innen.

Története[szerkesztés]

Neve nem az egresből, hanem az égerből (égeres) származik, mivel a hagyomány szerint égererdő vette körül. Egy 1864-es jegyzői iratban fellelhető: „Helyiség tekintettel névét miután most is erdőkkel van körül véve a hajdani cséplés egresektől kölcsönözte. E köségnek neve hogy máskép iratott volna, miután semmi ez elnevezésre vonatkozó iramányai nincsenek, de hagyomány utján sincs adatt hogy máskép neveztetett volna. A köség eredetisegére senki nem emlékszik.”

(A cseplés vagy cseplyés szó gazos, tövises, bozóttal, bokorral benőtt helyet jelent.) Ezt őrzi a címerben található két égerfa levél és termés.

A hagyomány szerint 17 család alapította a települést, erre utal a község címerében található 17 csillag is.

1237-ben a falu neve Egres alakban szerepel egy oklevélben, ami IV. Béla birtokrendezési politikájával kapcsolatos. A Zólyomban készült oklevél megerősíti Imre király azon adományát, mely „bizonyos, Somogy megyében lakó embereket, földjeikkel, szőleikkel és összes javaikkal együtt” az esztergomi érsekségnek adományozott. 1526-ban a mohácsi vész után a törökök elpusztították. Az 1536. évi adólajstromban Egrech alakban szerepel. Az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékben Egrös néven szerepel 12 házzal, majd 1573–74-ben 18 házzal. A török hódoltság alatt Nagyegrös volt a falu neve. Tóth István György történész közli a somogyi végekről Musztafa koppányi bég 1637. június 18-án kelt, és gróf Batthyány Ádám dunántúli főkapitányhoz címzett levelét, melyben a török főtiszt elpanaszolja, hogy a Balaton-felvidékről és a zalai végekről, a magyar végváriak – a keszthelyiek, devecseriek, zalaváriak stb. - portyára indultak és Külső-Somogyban, Nagyegres falut (ma Somogyegres) kegyetlenül megsarcolták. A bég magyar nyelvű levelében kéri a főkapitányt, mivel, hogy a falu magyar földesura ő, míg török részről pedig a koppányi bég – hasson oda az alárendelt végváriaknak, hogy efféle portyákat ne indítsanak.

Musztafa bég a legnagyobb természetességgel írt – valóban nem szokatlan, hanem nagyon is általános állapotot –, hogy Isten engedelmébül Coppán végvárnak én vagyok fű békje és gondviselője – és ezen Koppán tartományban az Nagyságod faluja, Nagyegrös Törökországban az én birtokomban vagyon, Magyarországban Nagyságodé, úgy értem.Ezért sürgeti, hogy a dunántúli főkapitány – mint a falu földbirtokosa szigorúan lépjen fel a magyar végvári katonaság rablásai ellen, akik minap éppen Nagyegresre szálltak, s „Nagyságod falujában az Nagyságod jobbágyai megkínzódtak.”

A török bég előadja, hogy sokakat elfogtak és csak váltságdíj ellenében engedtek szabadon. Teljesen elfogadhatatlan – a bég érvelése ez –, hogy a gróf faluját és alattvalóit a főkapitány pálcája alá tartozó magyar vitézek fosztogassák és sarcolják: „Kérem azért Nagyságodat, az szomszédságban Nagyságod ne hagyja az Nagyságod jobbágyait illyen ok nélkül, mód nélkül illyen tolvajoknak elpusztítani, mert én Törökországban minden kártól megoltalmazom az mint lehet. Hogy ha Nagyságod most gondját nem viseli, azok a tolvajok elpusztítják ezt az országot, mert ha én Törökországban illyen tolvajokat találnék, mind felakasztatnám és elveszteném űket, de mind Magyarországból származik az tolvaj. Vagyis, kérleli a bég Batthyányt akadályozza meg, a magyar végváriak hasonló portyázásait.

„A koppányi bég egy percig sem titkolja, hogy a somogyi falun és persze annak jövedelmein osztozkodnia kell a távoli magyar földesúrral, a falu pedig csak a főkapitány hathatós közbeavatkozásával élhet békében – azaz adózhatott bőségesen mind Ádám grófnak, mind Musztafa bégnek.” (Tóth István György: Urambátyám-rendszer és kettős adózás, 1637. In: História. 1995/5-6.sz. 56.)

A 17. században elnéptelenedik. Ennek két legvalószínűbb oka: a törökök elpusztítják, vagy járvány tizedelte az itt élőket. 1713-ban megkezdődött a falu újratelepítése. Az 1715-ös összeírásban 6 háztartást jegyeztek fel. 1724-ig csak magyarok lakták, ekkor települtek be a németek, akik hamar asszimilálódtak, jelenlétüket igazolja a német területeken elterjedt útszéli kőoltár, melyből a faluban is található kettő. 1773-ban a terület birtokosa a gróf Batthyány család. 1781-ben megépült a falu római katolikus temploma. 1762-ben gróf Batthyány Lajos (nádor) a falu földesura. A család részéről a község utolsó földesura herceg Batthyány Fülöp, később unokahúga férje herceg Montenuovo Alfréd birtoka lett. 1931-ig Németegres a falu neve, a lakosság kérésére Somogyegresre változtatják.

A m. kir. belügyminiszter a Somogy vármegyébe kebelezett Németegres község nevét az 1898 : IV. tc. 2. §-a alapján Somogyegres névre változtatta meg. (90.755/1931. B. M. sz.)

A kis-egresi falurész hajdan uradalmi birtok volt, az első világháború után épült be.

Somogyegres rovásírással

A szomszédos települések lakosai anno az egresieket „egresi bőszoknyások”-nak csúfolták.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Fülöpről és Jakabról nevezett római katolikus templom, késő barokk stílusú. 1781-ben Batthyány József hercegprímás építtette a szálkai templommal együtt, orgonája Rieger gyártmány.

Vetzkó Antal bedeghi plébános összefoglalója a templom történetéről[3]:

„Midőn az ozmán nép Török-Koppány-ból kiűzetett, a németh-egresi hivek egy fából épült templommal birtak , melyet azután kegyes földes uraságuk herczeg Batthyányi József esztergomi érsek és Magyarország prímása 1783-ban kőből építtetett föl ; azonban az idő mindent megemésztő vasfoga ezt is megrombolá, a boltozat roskadni s a hiveket leszakadással kezdé fenyegetni ; azért a lángbuzgalmu Koppányi J. plébános, kinek ez fiókegyháza nt Nagy Sándor buzdítására részint a kegyúr- és megyés püspökhez intézett kérelem folytán, részint a nép áldozat-ajánlása következtében a terv megalakult, hogy a templom magasabbra emeltetvén új boltozat és tető készíttessék és kivül belül megmeszeltessék; sok munka ugyan egy maroknyi népnek, de hol az ily ügyet hatalmas pártfogók karolják föl, ott a tervnek létesülni kell. így lett itt is; mert főméltóságu herczeg Batthyányi Fülöp kegyúr őseinek vallásosságát követvén , e fiók-egyház híveiről mint volt jobbágyairól nem feledkezett meg, hanem ezen munkához nekik 100 p. forintot és 30 darab álló fát ajándékozott ; úgy szinte a híveiről atyailag gondoskodó főpásztor nmlgu RanolderJ ános veszprémi püspök ő excellentiája 100 p. forintot nyújtott az esdeklőknek. Vatics Pál urodalmi erdész 20 pfrtot s Margulet Lipót izraelita bérnök szinte 20 pfrtot; a többit a nép buzgósága állította ki, esvén minden telekre 40 pfrt az egész költség levén mintegy 1,400 p. forint, valamint a szekeres és kézi napszámokat is. A főmlgu kegyúr vallásos érzelmű tisztjeiről is illik e helyen megemlékezni s ezek között tek. Sényi Gábor urodalmi főkormányzó az, ki nem csak itt és most, hanem az urodalmakban mindenütt és mindenkor a méltányos kérésnek engedve oda működött és működik , hogy az meghallgatást nyerjen. T. Farkas Imre urodalmi tiszttartó s Lehner ispán ur , kik még a templomban levő hiányokat ú. m. az oltár, oltárkép, szószék , sekrestyei almáriom állapotát látva bizonyossággal ígérték , hogy közremunkálódásuk által ezeknek megjavítását a főmlgu kegyúrnál eszközölni fogják. Szabad legyen Németh-Egres hiveinek 8 év alatti buzgó tetteit itt röviden elmondani : új harang, orgona, harangláb, több kereszt az, mit ők emeltek s ezen munkában a főmlgu herczeg 120 p. frttal segítette őket…”

További adalékok a templom történetéhez:[4]

„1750-ben a reformátusok oratóriumához hasonló fakápolnát építettek a helység katolikusai. Volt benne 1 oltár 2 terítővel és 1 hordozható oltárkő. Az 1778. évi egyházi látogatás (Visitatio Canonica) jegyzőkönyve szerint a kápolna nagyon szűk, nem férnek bele a helybeliek sem, még kevésbé a szomszéd községek lakossága. Nagyon rozzant, az összeomláshoz közeli állapotban volt. Harangláb is tartozott hozzá 30 font súlyú haranggal. (Vpl. A8/13, 39.) Kőtemploma 1781-ben épült. (Genthon 296.)”

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76%, református 2,7%, evangélikus 1,1%, felekezet nélküli 5,5% (14,2% nem nyilatkozott).[5]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A templom mellett található, plébániául szolgáló épületet 1946-ban Diósi Kálmán és Finta Zsófia adományozta.
  • 1939-es tűzoltókocsija kiállítva megtekinthető.

Érdekesség[szerkesztés]

  • 1945. február 5-én Somogyegres és Bedegkér határában kényszerleszállást hajtott végre egy amerikai B-24 Liberator bombázó. A "Ruthie the Raider" a 464. Bomb Group 778. repülőszázad a gépe volt. A legénység valamennyi tagja túlélte a kényszerleszállást.

Egyéb[szerkesztés]

A falu térképe 1772-ből:

Bedeg (Tolna m.) és Németegres (Somogy m.) közötti vitás terület mezőgazdasági térképe 1779-ből:

Németegres kateszteri térkép 1854-ből:

Somogyegres TSZ újságcikk, Somogyi néplap 1960

Képeslap circa 1930

Mária Terézia úrbéri tabellák, Németegres

Gömbös Gyula díszpolgárrá választása 1938. május 27.

A második katonai felmérés (1806-1869) térképe rajta a falu mellett található kis török erődítménnyel (Türkenhügl)

Az ún. „Öregtemetői dűlő"-ről sisakok, patkók, kardok stb. kerültek elő. (Sm. M. A. lsz.: 375. old.; falumonográfia)

2010-ben egy, feltehetően török megszállás korabeli kis méretű erődítményt, őrhelyet dokumentáltak, illetve annak négyzetes, lekerekített sarkú alaplenyomatát, melyet már a 2. katonai felmérés idején is rögzítettek a térképen (Türkenhügl megnevezéssel ), s amelyet azóta beszántottak. Mintegy 31,5 × 35 m nagyságú területre terjed ki, inkább lekerekített sarkú négyzet alakú, mintsem kerek; árka 5–7 m szélesség közötti, a nyugat felé néző bejárati részt kisebb ároknyúlványok határolják.[6] Továbbá ezen területen középkori templom maradványt és településnyomokat is felfedeztek, illetve római kori cserépdarabok is előkerültek. A hagyomány szerint a "régi Egres' itt helyezkedett el.

1925-ben csiszolt kőbalták kerültek elő. (Sm. M. Szl.: I. 102.. 114.)

A faluból nyolc személyt hurcoltak el malenkíj robotra a Szovjetunióba 1945 telének végén, mindannyian visszatértek 1947 nyara végén.

Hadifoglyokért

Írta: Halmos János somogyegresi kántortanító, 1945. aug.

Magyarország védasszonya, drága Szűzanya,

Tehozzád száll magyar néped bús panasz szava.

Millióiknak sóhaja, tégedet kér Szűzanya,

A fogságban szenvedőket vezéreld haza.

Elnémult az ágyúdörgés, hallgat a fegyver,

Mégis olyan búbánatos sok ezer ember.

Egyik fiát siratja, másik párját sóhajtja,

Szánd meg őket, szenvedőket jézus szent anyja

Oltárodnak zsámolyánál búsan zokogunk,

A fogságban szenvedőkért hő imát mondunk.

Millióknak sóhaja, tégedet kér Szűzanya,

A fogságban szenvedőket vezéreld haza.

Sötét felhők takarják be hazánk szép eget,

Nehéz bánat úgy kínozza mindnyájunk szívet.

Oszlasd el a gyászfelhőt, szüntesd meg a könnyesőt,

Vezesd vissza a rabságból a sok szenvedőt

Elhervad a virág is, ha nem kap harmatot,

Elhervadozunk, lankadozunk árva magyarok.

Szánj meg minket Szűzanyánk, legyen boldog szép hazánk,

A boldogság örömnapja virradjon reánk.

Magyarország védasszonya, drága Szűzanya,

Légy foglyaink pártfogója szép Szűz Mária.

Az anyáknak jó fiát, a hitvesek hű párját

Vezesd vissza! Szent nevedet örökké áldják. [1]

----

Béresdal, szolgadal:

Somogyegres, Nóvák Gyula, (sz- 1886)

BÁRCSAK MINDIG ÍGY LENNE

Bárcsak mindig Így lenne,

Mindig vasárnap lenne,

Hogy minden szolgalegény

Kedvére tehetne.

Hétfőn mulatni,

Kedden tánculni,

Hej, szerdán délután

Köll azt kifizetni.

Csütörtökön aludni,

Pénteken fölkelni,

Szombaton megkérdezni,

Kedves gazdám, mit fogok dolgozni?

----

Ráolvasás:

Asu-füösü szomszëidok,

sziëgyellëitek magatokat,

az ëin fijamat a hideg löli!

(Forrás: Pócs Éva: Magyar ráolvasások I. Budapest: MTA Kvt., 1985)

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]