Ugrás a tartalomhoz

Torvaj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torvaj
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Torvaj címere
Torvaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásközség
PolgármesterLéner Péter (független)[1]
Irányítószám8660
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség207 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 18° 02′ 41″46.770089°N 18.044600°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 18° 02′ 41″46.770089°N 18.044600°E
Torvaj (Somogy vármegye)
Torvaj
Torvaj
Pozíció Somogy vármegye térképén
Torvaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Torvaj témájú médiaállományokat.

Torvaj község Somogy vármegyében, a Tabi járásban. Kicsiny falu a megye szélén, a Balatontól nem messze.

Fekvése

[szerkesztés]

Torvaj Tabtól pár kilométerre északra található. Közigazgatási területét súrolja ugyan a Tab-Zamárdi közti 6501-es út, de a lakott területei vonatkozásában így is zsákfalunak tekinthető, mivel a központja csak az említett útból Lulla Ecseny településrészében leágazó 65 138-as úton érhető el.

Története

[szerkesztés]

Torvaj Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek Torwoy néven. Későbbi névváltozatai: 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban fordult elő.

1334-ben Ugron özvegyének és fiának, Miklósnak birtoka volt. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plébániáját is említették. 1336-ban a fehérvári káptalan által Károly Róbert parancsára a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósát megpróbálták beiktatni a Somogy megyei Torweyen (Torvaj) levő öröklött birtokaiba, azonban Ugron (Ugrin) fia Miklós országbíró és testvére Radizlaus tiltakoztak a beiktatás ellen. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban pedig Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai.

1563-ban a török kincstári adólajstromban csak 3 házzal volt felvéve, 1573-1574-ben pedig 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak volt itt egy portája.

Az 1671-1687 között már csak puszta volt és a tihanyi apátsághoz tartozott. 1726-1733 között a Lengyel és a Mérey családoké. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773-1776 között báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a 19. század első felében pedig a Gotthárd családé volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.

1910-ben 1196 lakosából 1052 magyar, 137 német volt. Ebből 686 római katolikus, 75 református, 430 evangélikus volt.

A községhez tartoztak Lullahegy, Csillag-major (azelőtt Dolenka-puszta), Kishegy és Lulla-puszta is, melyek közül Lulla-puszta a középkorban falu volt. Lulla-puszta mellett feküdt Gyönköd is, mely már az 1536. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Az 1536. és az 1557. évi adólajstromokban Lulla faluval együtt írták össze.

1996. június 21-én tornádó söpört végig a falun, hatalmas károkat okozva.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1991: ifj. Ványi Sándor (független)[4][5]
  • 1991–1994: Kerekes József (független)[5][6]
  • 1994–1994: ifj. Forró György (független)[6]
  • 1994–1998: Forró György (független)[7]
  • 1998–2002: Forró György (független)[8]
  • 2002–2006: Csuthy László (független)[9]
  • 2006–2010: Csuthy László (független)[10]
  • 2010–2014: Léner Péter (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Léner Péter (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Léner Péter (független)[13]
  • 2024– : Léner Péter (független)[1]

1991. október 6-án időközi polgármester-választást tartottak a településen, miután Ványi Sándor leköszönt a tisztségről.[5] 1994. március 26-án ismét időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott az 1991-ben megválasztott Kerekes József és több képviselő lemondása miatt.[6]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
245
239
235
205
209
198
201
207
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2% németnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 5,3%, evangélikus 13,8%, felekezeten kívüli 10,5% (12,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 82,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,7% németnek, 1,4% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,4% volt római katolikus, 6,2% evangélikus, 5,3% református, 1% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (45,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • A római katolikus templom 1755-ben épült egy korábbi középkori templom helyén. A bejárata fölött elhelyezkedő kronogramma kiemelt betűi az 1756-os évszámot adják ki.[16]
  • Az evangélikus templom 1859-ben készült el.
  • Az evangélikus templom
    Az evangélikus templom
  • A katolikus templom kronogrammája
    A katolikus templom kronogrammája
  • Világháborús hősi emlékművek
    Világháborús hősi emlékművek
  • Játszótér
    Játszótér

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Tornádó Sérsekszőlősön
  4. ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ a b c Ismét van polgármester Torvajon. (magyarul) Somogyi Hírlap, II. évf. 236. sz. (1991. október 8.) 1. o. Hozzáférés: 2025. július 17.
  6. ↑ a b c Krutek József: A harmadik polgármester Torvajon: Ifj. Forró György: Szeretnénk elérni, hogy megszűnjön a széthúzás. (magyarul) Somogyi Hírlap, V. évf. 79. sz. (1994. április 5.) 5. o. Hozzáférés: 2025. július 17.
  7. ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  8. ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  10. ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  11. ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  12. ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  13. ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  14. ↑ Torvaj Helységnévtár
  15. ↑ Torvaj Helységnévtár
  16. ↑ Római katolikus templom. Muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2021. február 22.)

Források

[szerkesztés]
  • Borovszky Samu: Somogy vármegye
  • Magyar Mezőgazdasági Múzeum Levéltára (AI. 5538.] DF: 274562)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Torvaj&oldid=28651392”