Torvaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torvaj
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Torvaj címere
Torvaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Jogállás község
Polgármester Léner Péter (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8660
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 235 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 21,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torvaj (Magyarország)
Torvaj
Torvaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 02″, k. h. 18° 02′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 02″, k. h. 18° 02′ 31″
Torvaj (Somogy megye)
Torvaj
Torvaj
Pozíció Somogy megye térképén
Torvaj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Torvaj témájú médiaállományokat.

Torvaj község Somogy megyében, a Tabi járásban. Kicsiny falu Somogy megye szélén, a Balatontól nem messze.

Fekvése[szerkesztés]

Torvaj templom kereszt.jpg

Torvaj Tabtól pár kilométerre északra található.

Története[szerkesztés]

Torvaj Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek Torwoy néven. Későbbi névváltozatai: 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban fordult elő.

1334-ben Ugron özvegyének és fiának Miklósnak bírtoka volt. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plebániáját is említették. 1336-ban a fehérvári káptalan által Károly Róbert parancsára a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósát megpróbálták beiktatni a Somogy megyei Torweyen (Torvaj) levő öröklött birtokaiba, azonban Ugron (Ugrin) fia Miklós országbíró és testvére Radizlaus tiltakoztak a beiktatás ellen. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban pedig Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai.

1563-ban a török kincstári adólajstromban csak 3 házzal volt felvéve, 1573-157-ben pedig 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak volt itt egy portája.

Az 1671-1687között már csak puszta volt és a tihanyi apátsághoz tartozott. 1726-1733 között a Lengyel és a Mérey családoké. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773-1776 között báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a 19. század első felében pedig a Gotthárd családé volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.

1910-ben 1196 lakosából 1052 magyar, 137 német volt. Ebből 686 római katolikus, 75 református, 430 evangélikus volt.

A községhez tartoztak Lullahegy, Csillag-major (azelőtt Dolenka-puszta), Kishegy és Lulla-puszta is, melyek közül Lulla-puszta a középkorban falu volt. Lulla-puszta mellett feküdt Gyönköd is, mely már az 1536 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Az 1536 és az 1557 évi adólajstromokban Lulla faluval együtt írták össze.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1758-ban épült.
  • Evangélikus temploma - 1859-ben készült el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Somogy vármegye
  • Magyar Mezőgazdasági Múzeum Levéltára (AI. 5538.] DF: 274562)