Bélavár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bélavár
Bélavár címere
Bélavár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállás község
Polgármester Naszvadi László (független)[1]
Irányítószám 7589
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség342 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség14,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bélavár (Magyarország)
Bélavár
Bélavár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 010″
Bélavár (Somogy megye)
Bélavár
Bélavár
Pozíció Somogy megye térképén
Bélavár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélavár témájú médiaállományokat.

Bélavár egy község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Közvetlenül a horvát határ mellett fekszik, a Dráva partján, Vízvár és Somogyudvarhely közt, a Barcs-Berzence közti 6801-es út mentén. Légvonalban a legközelebbi város Nagyatád, attól délnyugatra helyezkedik el, de közvetlen összeköttetés nincs a két település között, így könnyebb elérni Bélavárról Csurgót, sőt (az átszállásmentes vasúti kapcsolat miatt) Barcsot is.

Vonattal elérhető a MÁV 60-as számú Gyékényes–Pécs-vasútvonalán, amelynek egy megállási pontja van itt; Bélavár megállóhely közúti elérését a 68 312-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

Bélavár nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először egyházas helyként. Itt a Dráva mellett egykor vár is állt, melyet a Dráva három oldalról zárt körül. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Az 1469-ben és 1498-ban kelt oklevelek szerint már városi kiváltságokat élvezett. A 15. században is a székesfehérvári káptalané volt. 1531-ben az ország rendjei itt értekezletre gyűltek össze. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Tahy Ferencz birtokában volt. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Bélvár alakban fordult elő, ekkor csak 11 házból állt. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt a földesura, 1733-tól pedig a Festetics család birtoka volt, a 20. század elején is Festetics Taszilónak volt itt nagyobb birtoka.

1866-ban és 1877-ben a község fele része leégett.

Bélavár vára[szerkesztés]

A vár a Dráva három oldalról körülzárt kanyarulatában állt egykor. A hagyomány szerint 1531-ben e várban tartották értekezletüket az ország rendjei. A vár a török megszállás alatt pusztulhatott el; nevezetesebb hadiesemény színhelye azonban nem volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Ujfalvi Jánosné (független)[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Pápa László (független)[4]
  • 2019-től: Naszvadi László (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4% (8,1% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Bélavár maradványai

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bélavár települési választás eredménye, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. november 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bélavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. Bélavár települési választás eredménye, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  5. Bélavár Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]