Szabás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabás
Szabás címere
Szabás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Nagyatádi
Jogállás község
Polgármester Sári Dénes (független)[1]
Irányítószám 7544
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 622 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 33,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabás (Magyarország)
Szabás
Szabás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 22″, k. h. 17° 26′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 22″, k. h. 17° 26′ 53″
Szabás (Somogy megye)
Szabás
Szabás
Pozíció Somogy megye térképén
Szabás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabás témájú médiaállományokat.

Szabás község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól délnyugatra, Nagyatádtól északkeletre, a Nagybajom-Lábod közötti út mentén, Kisbajom és Nagykorpád közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szabás nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először. Ekkor már népes település lehetett, mivel már egyháza is volt. Neve Zabas alakban 1395-ben is szerepelt. A tatárjárás idején a falu mellett vezetett a Szigetvárt Segesddel összekötő úgynevezett szenes út. 1395-ben a Batthyányak birtoka volt. 1403-ban Batthyány György fiai, László és Albert, hűtlenség miatt, birtokaikat elvesztették, amelyeket 1404-ben a Tapsonyi Anthimiek kapták meg, de 1405-ben ismét a Batthyányak ismét visszanyerték. 1536-ban Pekry Lajos és Gyulay István, 1550-ben Batthyány Ferencz és 1583-ban Batthyány Farkas volt a földesura.

1554-ben a török időkben alatt a török kincstári adólajstromban csak 7 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Istvánffy Miklós volt a birtokosa, 1726-ban, 1733-ban, 1757-ben és 1773-ban a Vasdinnyey és a báró Melczer család, majd a Dezséri Országh és leányágon előbb a Lidértejedi Nagy, majd a Tallián család birtokában volt, de a Vasdinnyey és a Dezséri Krizsanich családoknak is voltak itt részbirtokaik. A 17. század végén tűzvész pusztította a települést, majd a Rákóczi-szabadságharc után népesült be újra főként református vallású betelepülőkkel.

A 20. század elején báró Tallián Dénes és özvegy Somogyi Gyuláné volt itt a nagyobb birtokos. Báró Tallián Dénesnek régi kúriája és szép kastélya is volt itt. A kastélyt Tallián János építtette 1840 táján, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát.

A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. A Tallián-kúriába költözött a községháza, a kastély szenvedélybetegek rehabilitációs intézeteként, míg a Fekete Aladár kastélyában a művelődési ház működik.

A Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt egyházat 1402-ben említik.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]