Tallián Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tallián Béla
Tallián Béla.jpg
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő
1903. november 3. 1905. október 18.
Előd Darányi Ignác
Utód György Endre

Született 1851. július 8.
Szabás
Elhunyt1921. november 23. (70 évesen)
Kiszombor

Foglalkozás politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Tallián Béla témájú médiaállományokat.

Báró vizeki Tallián Béla Emil György (Szabás, Somogy vármegye, 1851. július 8.Kiszombor, Csongrád vármegye, 1921. november 23.) politikus, valódi belső titkos tanácsos, Torontál vármegye alispánja, Somogy, Békés és Csongrád vármegyék főispánja, képviselőházi alelnök, magyar királyi földművelésügyi miniszter, a Magyar Királyi Szent István-rend vitéze.[1]

Élete[szerkesztés]

A dunántúli köznemesi származású vizeki Tallián család sarja. Édesapja, vizeki Tallián Andor (18171873), földbirtokos,[2] anyja, törökkanizsai Schulpe Vilma (18251899) volt.[3] Atyai nagyszülei vizeki Tallián József (17791862), Somogy vármegyei táblabíró, földbirtokos, és nemes Stróbel Karolina (17811835) voltak. A 17. század végén élt ősanyja, vizeki Tallián Gergelyné osztopáni Perneszy Anna Julianna révén a nagy múltra visszatekintő osztopáni Perneszy család leszármazottja volt. Fivére, vizeki Tallián Emil (18591911) torontáli főszolgabíró volt.

1873-ban jogot végzett és hamarosan Torontál vármegye szolgálatába lépett. 1873-tól tiszteletbeli vármegyei aljegyző, majd főszolgabíróvá választották. 1880-tól Torontál vármegye alispánja, és 1886-tól Somogy, 1892-től Békés és Csongrád vármegye főispánjává nevezték ki. Ekkor Békés vármegye kormánybiztosaként, megbízták az agrárszocializmus okainak kivizsgálásával. Csongrád vármegyei főispáni állásáról 1894-ben, a Békés vármegyeiről 1896-ban mondott le. 1896-ban Szabadelvű Párt programjával a törökkanizsai kerület országgyűlési képviselővé választották.

1899-től 1903-ig a képviselőház egyik alelnöke volt. 1903. november 3-tól 1905. június 18-ig az Első Tisza István-kormány földművelésügyi minisztere. 1905-ben a Tisza-kormánnyal együtt mondott le. Ezután is a törökkanizsai, majd a szegedi választókerületet képviselte egészen 1918-ig szabadelvű, majd pártonkívüli programmal. 1911. december 13-án Ferenc József magyar király bárói címet adományozott neki.[4] Az I. világháborúban Belgrád elfoglalása után, annak rövid ideig polgári kormányzója lett. 1918. október után Szegedre menekült. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, azonban a tanácshatalom bukása után Szegedre költözött.[5]

Kiszomboron, 1921. november 23-án 70 évesen hunyt el.[6]

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

1885. április 18-án Budapesten, varadiai Baich Mária (18641932) kisasszonnyal, varadiai Baich Athanáz (18281876) és valeapaji Athanasievics Johanna lányával kötött házasságot. A frigyből származott:

  • vizeki Tallián Andor (18861904), a Ludovika Akadémia növendéke.[7]
  • báró vizeki Tallián Lyubica (18881961)
  • báró vizeki Tallián Tibor (18911948). Neje, gróf Maldeghem Berta (19011944).
  • báró vizeki Tallián Jenő (18941926) tartalékos huszárhadnagy. Felesége, báró taktaharkányi Harkányi Erzsébet (19011942).[8]

Jegyzetek[szerkesztés]


Elődje:
gr. Jankovich László
Somogy vármegye főispánja
1886. október 18.1892.
Somogy vármegye címere
Utódja:
Tallián Gyula
Elődje:
Reiszig Ede
Békés vármegye főispánja
1892. október 8.1896. december 17.
Békés vármegye címere
Utódja:
Lukács György