Szabó Árpád (politikus)
| Szabó Árpád | |
| Magyarország földművelésügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1947. szeptember 24. – 1948. április 16. | |
| Előd | Bárányos Károly |
| Utód | Dobi István |
| Született |
1878. december 31. Erzsébetváros |
| Elhunyt | 1948. július 31. (69 évesen) |
| Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
| Foglalkozás | politikus |
Szabó Árpád (Erzsébetváros, 1878. december 31. – Rákoshegy, 1948. július 31.) magyar politikus (FKgP), miniszter.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Apja útmester volt. Tanulmányait Brassóban, Déván és Budapesten végezte.. Polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1901-től a mezőberényi polgári iskolában tanított. 1906-tól a nyugalomba vonulásáig, 1924-ig ő volt az iskola igazgatója. 1914-től aktív szerepet játszott Mezőberény közéletében. 1918. november 14-től a helyi Nemzeti Tanács elnöke volt. 1929-ben egyik kidolgozója volt az ellenzéki beállítottságú birtokos parasztság követeléseit összegző ún. mezőberényi programnak. 1930-ban a Független Kisgazdapárt (FKgP) alapító tagja. 1934-ben a FKgP listáján beválasztották Békés vármegye törvényhatósági bizottságába. 1945. január 31-től a mezőberényi Nemzeti Bizottság elnöke volt. Ezután kapcsolódott be az országos politikai életbe: 1945. augusztus 20-tól a FKgP Politikai Bizottságának tagja lett. 1945 és 1947 között nemzetgyűlési, 1947-48-ban országgyűlési képviselő volt.[1] Szabó 1946. szeptember 7-től töltötte be a kisgazdapárti képviselőcsoport elnökének tisztét. Ő lett 1947-48-ban a párt ügyvezető alelnöke, majd 1948-ban társelnöke. Szabó a kommunista párt hű szövetségesének számított: 1947 nyarán ő vezényelte le a kisgazdapárton belüli „tisztogatást”, azaz a párt jobboldali és centrum szárnyához tartozó vezetők eltávolítását.[2] Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása és emigrációba kényszerítése után, 1947. június 4-től a párttagságot felülvizsgáló tisztogatóbizottság tagja. Varga Béla házelnök emigrálása után, 1947. július 4-től 25-ig ő töltötte be a Nemzetgyűlés elnöki tisztét. 1947. augusztus 31-én a párt országos listáján újra képviselő lett, szeptember 16-tól október 2-ig az Országgyűlés alelnöke. 1947. szeptember 24-től 1948. április 16-ig földművelésügyi miniszter a második Dinnyés-kormányban.[3] 1947. szeptember 24-től december 31-ig a közellátásügyi miniszteri feladatokat is ellátta. 1947. szeptember 12-től 1948. április 17-ig az FKGP ügyvezető alelnöke, majd április 17-től a párt társelnöke. 1947. márciustól 1948 tavaszáig a Magyar Parasztszövetkezet felügyelőbizottsági tagja. 1947. szeptember 24-től 1948. április 16-ig földművelésügyi miniszter, továbbá 1947. szeptember 24-től egyidejűleg 1947. december 31-ig közellátásügyi miniszter[4] volt.
Emlékezete[szerkesztés]
Halálának hírét a házelnök 1948. augusztus 2-án jelentette be, egyben javasolta az emlékének jegyzőkönyvben való megörökítését.[5]
Mezőberényben utca viseli a nevét (a hajdani „magyar gát”[6] a Szarvasi út és a Vasút utca között. .[7]
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (1947)
- Kossuth Érdemrend I. osztály (1948)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- Történelmi tár
- Országgyűlési almanach
- Magyar nagylexikon 16. kötet 403. old.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1945. november 4-én a Békés vármegyei listáról jutott be a Nemzetgyűlésbe.
- ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/a_szegedi_bolcseszkar_radnoti_miklos_diakeveiben/pages/014_radnoti_baratja_rakosi_szovetsegese.htm
- ↑ Miniszteri tisztségéről súlyos betegsége miatt vált meg.
- ↑ A közellátásügyi minisztérium január elsejével megszűnt
- ↑ Archivált másolat. [2015. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
- ↑ http://data2.openstreetmap.hu/terkep/Mez%C5%91ber%C3%A9ny,Szab%C3%B3%20%C3%81rp%C3%A1d%20utca
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Vida István – Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944-1949 (Bp., 1991).
