Matolcsi János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Matolcsi János
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő
1955. november 15. 1956. október 24.
Előd Erdei Ferenc
Utód Kovács Béla

Született 1923. november 20.[1]
Berettyóújfalu
Elhunyt1983. január 3. (59 évesen)[2]
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Párt Magyar Dolgozók Pártja

Foglalkozás politikus
Iskolái Gödöllői Agrártudományi Egyetem (–1963)

Matolcsi János (Berettyóújfalu, 1923. november 20.Budapest, 1983. január 3.[3]) magyar archeozoológus, földművelésügyi miniszter, politikus, országgyűlési képviselő. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottság és Biológia Történeti Bizottság tagja volt. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (posztumusz, 1983).

Életpályája[szerkesztés]

1937–1941 között betűszedőtanonc volt. 1941-ben segédlevelet kapott. 1942-ben a KMP tagja volt. 1942–1945 között különböző fővárosi nyomdákban (Franklin és Pallas Nyomda) betűszedőként dolgozott. 1942-ben belépett az SZDP-be. 1944-ben katonának hívták, melynek nem tett eleget, így bujkálni kényszerült, és hazaszökött. 1944–1948 között Berettyóújfaluban a Bihar megyei Pártbizottság tagja és a berettyóújfalui pártszervezet titkára volt. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt tagja lett. 1948–1949 között pártiskolát és agrárpolitikai tanfolyamot végzett. 1949-től a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztálya alosztályvezetője, 1952-ben megbízott vezetője, 1953-től kinevezett osztályvezetője volt. 1953–1958 között országgyűlési képviselő volt. 1954–1956 között a MDP Központi Vezetőség tagja, 1954–1955 között titkára volt. 1955–1956 között földművelésügyi miniszter volt a Hegedüs-kormány és a Második Nagy Imre-kormány alatt. 1957. március 15-től 1957. július 31-ig földművelésügyi miniszter-helyettes volt. 1957–1969 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, 1969–1983 között tudományos főmunkatársa volt. 1963-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1966-ban egyetemi doktori címet kapott.

Munkássága[szerkesztés]

Múzeumi igazgatósága alatt új szemléletű állandó és időszaki kiállításokat rendeztek. Elindult a módszeres tárgygyűjtés és az agrártörténeti kutatómunka is. Létrehozta a múzeum állattani csontgyűjteményét. Kutatási területe az oszteológiai háziállatkutatás volt. A háziasítás okozta változásokhoz új biometriai módszereket dolgozott ki, melyeket külföldön is alkalmaznak. Foglalkozott általános háziállat történeti kérdésekkel és a magyarság állattenyésztésének történetével is.

Sírja a Farkasréti temetőben található (12/2-3-2).[4][5]

Családja[szerkesztés]

Agrárproletár családból származott; szülei: Matolcsi János és Némethi Erzsébet voltak.

Művei[szerkesztés]

  • Termelőszövetkezeti mozgalmunk helyzete és fejlesztésének kérdései (Az MDP Pártfőiskolájának előadásai; Budapest, 1955)
  • A mezőgazdaság fejlesztésének kettős feladata (Társadalmi Szemle, 1955)
  • A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1962)
  • Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján (Bökönyi Sándorral, Kállai Lászlóval és Tarján Róberttel; A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964)
  • Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1965/66)
  • A szarvasmarha testalakulásának történeti vizsgálata a hazai subfossilis csontleletek alapján (Egyetemi doktori értekezés; Gödöllő, 1966)
  • A szarvasmarha végtagcsontjainak méretarányai (Állattani Közlemények, 1967)
  • Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1967/68)
  • A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén (Agrártörténeti Szemle, 1968)
  • Összefüggések a szarvasmarha élősúlya és lábközépcsontjainak súlya között (Állattani Közlemények, 1969)
  • Híres versenylovak csontozatának sajátosságai (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1969/70)
  • Hankó Béla háziállat-történeti munkássága. – A háziállatok történetének zoológiai kutatása a Szovjetunióban (Állattani Közlemények, 1970)
  • Egy kipusztult „fejedelmi vad”, az őstulok. A szarvasmarha őse (Természet Világa, 1970. 11.)
  • A Magyar Mezőgazdasági Múzeum működésének 75 éve. 1896–1971. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadványa. Budapest, 1971)
  • A Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrártörténeti kutatómunkájának 75 éves mérlege (Agrártörténeti Szemle, 1971)
  • A zoológiai háziállat-kutatás állása a budapesti nemzetközi szimpózium tükrében (Állattani Közlemények, 1972)
  • Balaton környéki avar lovak (A Somogyi Múzeumok Közleményei, 1973)
  • Új megvilágításban a ló törzsfejlődése és házasítása (Természet Világa, 1973. 3.)
  • Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1973/74)
  • Állattani következtetés Fenékpuszta V. századi pusztulásának közelebbi időpontjára (Archaeológiai Értesítő, 1974)
  • A háziállatok eredete (Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1975)
  • Sarud-Pócstöltés Árpád-kori állatcsontleleteinek vizsgálata (Az Egri Múzeum Évkönyve, 1975)
  • A kazár állattartás és a magyar honfoglalók háziállatai (Élet és Tudomány, 1975. 34.)
  • A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1975/77)
  • Archeozoológia (Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba (Szerkesztette: Hajdú Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András; Budapest, 1976)
  • A Budapest XI. kerület, Kende utca 8–10. sz. alatt feltárt kora császárkori település állatcsontanyagának meghatározása (Archaeológiai Értesítő, 1976)
  • A budai királyi palota északi előudvarában feltárt XIV–XV. századi állatcsontok (Budapest Régiségei, 1977)
  • A Közép-Volga vidéki finnugor népek állattartása a korai vaskorban. (Magyar őstörténeti tanulmányok (Szerkesztette: Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András; Budapest, 1977)
  • Archeozoológia (Az Élet és Tudomány kalendáriuma, 1977)
  • A budavári ásatások állatcsontjai (Élet és Tudomány, 1977. 6.)
  • A háziállatok változékonyságának jelentősége (Természet Világa, 1978. 8.)
  • A majacki [Szovjetunió] lelőhely állatcsontleletei. Az 1978–1979. évi ásatás (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1981/83)
  • Állattartás őseink korában (Budapest, Gondolat, 1982)
  • A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1982)
  • A középkori nomád állattenyésztés kelet-európai jellegzetességei (Nomád társadalmak és államalakulatok. Tanulmányok. Szerkesztette: Tőkei Ferenc; Budapest, 1983)
  • A budatétényi római kori állatcsontleletek (Budapest Régiségei, 1984)
  • Őseink állattartása Levédiában (Utazások a múltban és a jelenben. Az őshazától a Kárpátokig. Szerkesztette: Szombathy Viktor; Budapest, 1985)

Díjai[szerkesztés]

  • Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950)
  • a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1955)
  • Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szabó Loránd: Matolcsi János életútja (Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1984-85, Budapest, 1985. 8-9. sz.)
  • P. Hartyányi Borbála: Matolcsi János agrármuzeológiai munkássága (Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1984-85, Budapest, 1985. 10-14. sz.)
  • Bökönyi Sándor: Matolcsi János az archeozoológus (Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1984-85, Budapest, 1985-14-17. sz.)
  • Elhunyt dr. Matolcsi János (Népszabadság, 1983. január 5.)
  • Bökönyi Sándor: Matolcsi János. In Magyar agrártörténeti életrajzok. II. kötet. Szerkesztette: Für Lajos és Pintér János. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1988.
  • Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerkesztette Nyírő András. Interart Stúdió, Budapest, 1989.
  • Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai, 1848–2004. 5. bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.
  • Für Lajos: Őstörténetünk tudósa (Népszava, 1983. febr. 5.)
  • Gunst Péter: Matolcsi János (Agrártörténeti Szemle, 1982 [1983])
  • Vörös István: Matolcsi János (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002)
Előző
Erdei Ferenc
Magyarország földművelésügyi-minisztere
1955–1956
Következő
Kovács Béla